A tandíjmentes svéd felsőoktatást nagyon sokáig "fekete bárányként" kezeltük mi is és a diákok is, hiszen a jelentkezéshez a legtöbb esetben ki kellett hagyni egy évet az érettségi után. Ez a helyzet viszont szerencsére megváltozott, a Jönköping University egyedüli svéd intézményként az idei évben érettségizőknek is lehetőséget nyújt a jelentkezésre.

Mi is ez az egyetem?

A Jönköping University Göteborgtól nagyságrendileg 150km-re, a nagy tavak partjánál fekszik. A város 100,000 lakosnak, illetve az ország egyik legnemzetközibb egyetemének ad otthont: az iskola üzleti hallgatóinak 50%-a svéd és 50%-a nemzetközi, a nemzetközi diákoknak pedig a fele származik az Európai Unióból. Külön érdekessége, hogy rendelkeznek egy vállalkozásfejlesztési központtal, ami segít a diákok üzleti életbe lépésében (mentorálnak, adminisztrációs segítséget nyújtanak, a megfelelő vállalkozási ötletekhez pedig befektetőket is keresnek),kettős üzleti akkredditációval rendelkezik, illetve felmérések szerint a világ második legerősebb intézménye üzleti kutatások terén. A svéd felőoktatás általános erősségét jól mutatja az is, hogy jelenleg a világ 5. legjobb felsőoktatási rendszereként tartják számon.

Az egyetem (a képen a kulcsot formáló épületegyüttes) minden programja teljes mértékben tandíjmentes, ráadásul nemzetközi diákjaik számára garantált (és a helyi viszonyokhoz mérten olcsó) szállást és ingyenes reptéri felvételt is biztosítanak.
11,000 diákjuk 75 különböző országból érkezett, hallgatóik pedig 350 különböző Erasmus-úticél közül válogathatnak.

Mit lehet itt tanulni és milyen eredményekkel?

Alapfokon legfőképpen üzleti és design képzéseket, de rendelkeznek egy "Prostethics and Orthotics" nevű, művégtagkészítéssel foglalkozó szakkal is. Az üzleti képzések esetében nagyon komoly hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra (pl. Sustainable Enterprise Development és Sustainable Supply Chain Management képzések) és a vállalkozási készségek megerősítésére is.

Mesterképzésen a fenti irányvonalakon túl rendelkeznek kommunikációs, mérnöki és informatikai képzésekkel, egyik legérdekesebb szakjuk pedig az "EDUCARE-The Swedish Preschool Model" névre hallgat. Ezen a képzésen a világhírű svéd oktatási rendszerről, azon belül pedig az óvodai képzésről tanulhatnak az érdeklődők.

Az iskola egyik képviselője idén ősszel meglátogatott minket, így a felvételi követelményekről is kaptunk ha nem is sok, de legalább valamennyi visszajelzést: "We basically admit good students". Hát kössz. Ennél többet sajnos nem tudtunk kihúzni belőle :-) 
Tapasztalataink szerint ez alapképzésen nagyságrendileg 4,5-ös bizonyítványátlagot (leginkább a matematika és az angol érdemjegyeket fogják nézni), mesterképzés esetén pedig 4.0-ás diplomaátlagot jelent. 

Képzéseik teljes listáját itt találhatod: Jönköping University alap- és mesterképzések

Érdekességek

Az egyetemen a helyi nyelvet teljesen tandíjmentesen lehet elsajátítani. Tekintettel arra, hogy mennyire kevesen beszélnek magyarul és svédül is, ez akár önmagában is egy keresőképes szakmát eredményezhet.

Na jó, egy kicsit kevésbé komoly érdekesség: egy 8 éves kislány idén októberben a tóban talált egy 1500 éves kardot. Menő, ugye? :-)

Amennyiben további információkra lennél kíváncsi a svédországi felsőoktatással kapcsolatban, keress minket telefonon a 06-30-510-98-04-es számon, e-mailben az info@studyguide.eu címen, avagy kérj tőlünk díjmentes személyes konzultációt!

Bucsi Balázs 2016-ban kezdte meg a tanulmányait a Coventry University Aviation Management szakán. Rögtön a második évben a Business Society vezetőjévé vált,azóta is élvezi az egyetemi éveit.

Ha jól tudom, rögtön az egyetem második évében a Business Society elnökévé váltál. Mivel foglalkozik ez a társaság?

A Society-k az egyetemen belül egy platformot adnak azoknak a diákoknak, akiknek hasonló az érdeklődési körük. Nekik szervezünk programokat, illetve helyet biztosítunk a számukra, ahol ismerkedhetnek. Vannak „lecture” jellegű találkozók, amikor aktuális témákat vitatunk meg gazdasági és politikai szempontból. Az egyetem lehetőséget biztosít minden society-nek, hogy külföldi utakat is szervezzenek, amit a CGE (Centre for Global Engagement) anyagilag is támogat.

Honnan jött az ötlet, hogy pont ezt a szakot szeretnéd tanulni?

Mindig business-t szerettem volna tanulni, viszont sosem hallottam korábban Aviation Management szakról. Amikor utána jártam, hogy mivel is foglalkoznak pontosan, rájöttem, hogy ez az amit kerestem, mivel ezen a képzésen változatos business irányú modulokat tanulhatok, nagyon érdekes, gyakorlatias projektekkel.

Mi volt a kedvenc projekted?

Több projekt is nagyon izgalmas volt a számomra. Első évben például a 199EKM nevű modulomra egy teljes repteret kellett terveznem az építkezés helyszínétől kezdve az infrastruktúra fejlesztésen, apron designon, terminal designon, marketing terven, büdzsén, szervezeti felépítésen át. Ezen a projekten gyakorlatilag minden olyan problémát érintenünk kellett, ami a valóságban is felmerülne. 

A második évben pedig egy légitársaságot kellett felépítenünk $200m tőkéből egy szimulációs környezetben. Párokban dolgoztunk, és hétről hétre fejlesztettük a saját cégünket. Ebben a projektben reptereket béreltünk, vásároltunk irodákat, hangárokat, repülőket leasingeltunk, vásároltunk és fejlődtünk. A szimuláció végén egy komplett marketing auditot kellett csinálni a szimulációs környezetről és a saját cégünkről, ami alapján javaslatokat kellett tennünk további fejlesztésekre is.

A Coventry University roppant gyakorlatias egyetem hírében áll. Tudnál erre példát hozni?

Az előző két projekten túl a felszereltség is remekül mutatja az iskola gyakorlatiasságát: amikor Aircraft Maintenance Management-et tanultunk, levittek minket az alagsorba ahol egy igazi Harrier jet van és a gépen kellett gyakorolnunk bizonyos szerelési technikákat.

A repülőn kívül milyen eszközök állnak még a diákok rendelkezésére?

Az egyetem hihetetlenül felszerelt. Nekem a legtöbb órám az EEC épületben van, ami abszolút modern. Az alagsorában a F1 szimulátor, AMG Petronas szélcsatorna, Harrier Jet, több tucat 3D nyomtató és repülőszimulátorok vannak. Ha éppen gyakorlatilas anyagot tanultunk, akkor a laborban bemutatták a tananyag tárgyát, például hogy repülőgép szárny design-ok, hogyan reagálnak a szélcsatornában különböző sebességeknél.

Mennyire támogatja az iskola a munkavállalást?

Van egy külön department a Careers Centre ami folyamatosan szervez networking eseményeket nagy cégekkel es folyamatosan a diákok rendelkezésére állnak ha bármilyen munkahelyi segítségre lenne szükségük. Segítenek például CV, Cover Letter, Assessment centre és hasonló dolgokban is.

Sikerült elérned valamilyen ösztöndíjat a tanulmányaid alatt?

Kétszer kaptam EU Academic Excellence Scholarshipet, így összesen 4000 GBP támogatáshoz jutottam az iskola által.

Kollégiumban vagy magánszálláson élsz?

Diákszálláson élek az egyetemtől 5 perc sétára. Elégedett vagyok a szállással, a 10.-emeleten van egy „studio” besorolású szobám, ami annyit jelent, hogy van saját konyhám, fürdőszobám, francia ágyam. Sok szállásnál közös szoba, fürdő vagy közös konyha van, az árakra viszont érdemes odafigyelni, elég komoly eltérések vannak.

Hogy jössz ki a többi diákkal?

Jól kijövök a mindenkivel. A szakomon a legtöbb diák nagyon elhivatott és motivált, mivel ez egy speciális irány ide csak azok jelentkeznek, akiket tényleg a repülés szerelmesei.

A tavalyi évben volt egy magyar lány a szakomon, Anna, vele dolgoztam a légitársaság szimulációján.

Mik a jövőbeli terveid?

2019-ben diplomázom és utána business consulting irányba szeretnek elindulni, először Budapesten. Ha azzal végeztem, még kiderül mit hoz a jövő.

Mit javasolsz a mostani jelentkezőknek?

Csak olyan irányba jelentkezzenek ami érdekli őket es akkor nagyon pozitív és sikeres egyetemi élményük lesz. Egy jól összerakott jelentkezéssel nyitott előttük a világ.

Márton Kristóf és Márton-Kovács Szabina Alexandra házastársakként döntöttek úgy, hogy Angliában, a Birmingham City University-n folytatják a tanulmányaikat és az életüket. Ebben a cikkben a velük készült interview-t olvashatjátok.

Melyikőtöknek jutott először eszébe a kiköltözés? 

Szabina:
Igazából már 2017-ben megfogalmazódott az, hogy költözzünk külföldre, hogy ott tanulhassak pszichológiát.

Akkor úgy volt, hogy Kristóf nem fog tanulni, csak dolgozni. Szép lassan fordult át benne az, hogy Ő is ad még egy esélyt felsőoktatási tanulmányainak.

Találtam is angol nyelvű pszichológia szakot Rotterdamban, Hollandiában, viszont ott Kristóf nem talált olyan szakot, ami igazán tetszett volna neki. E mellett a holland nyelvet egyikünk sem beszéli, aminek lettek volna korlátozó hatásai az egyetemen kívüli szociális életünkre. Az angol volt otthon a munkanyelvünk, plusz mivel amúgy is angol nyelven szerettünk volna tanulni, kézen fekvő volt, hogy célozzunk meg angol nyelvterületet.

Kristóf:
Először Kanadára „lőttünk”, de kiderült, hogy ott a tengerentúliak nem kaphatnak diákhitelt, a tandíj viszont túl magas volt nekünk.

Végül idén januárban rajtolt el az „Anglia-projekt”, már csak a városban kellett megegyeznünk...

Fontos volt, hogy maximum akkora népességű várost keressünk, mint Budapest,  így akadtunk rá Anglia második legnagyobb városára, Birminghamre. Innentől már bepörögtek az események.

Szabina:
Szerencsére a Birmingham City University-n megtaláltuk mindketten a tökéletes szakot, az egyetem pedig végtelenül inspirálónak tűnt, úgyhogy nem volt több kérdés, beadtuk a jelentkezésünket. Én Pszichológia alapszakra.

Kristóf:
Én pedig Filmelmélet és Forgatókönyvíró szakra.

Mit szólt hozzá a család?

Szabina: A legnehezebb a cicánk itthagyása volt :-) . Sajnos nagyon nehéz helyzetbe kerültünk volna, ha úgy kell lakást keresnünk, hogy kisállat is van velünk. Erre kevés sansz van az egyetemhez közeli helyeken, így végül odaadtuk egy barátunknak, hogy gondját viselje. A következő évre igyekszünk olyan lakást találni, ahova ő is jöhet. Persze a családunk és barátaink is hiányoznak, viszont Birmingham és Budapest 2 óra repülőútra vannak egymástól, az annyira nem vészes, illetve vannak olyan barátaink is, akik már itt kint élnek.

Volt már itthon kialakult karrieretek az indulás előtt?

Kristóf: Igen, én az üzleti világból jövök, Szabina pedig a turizmus-vendéglátásból, több évet dolgoztunk az adott területen mind a ketten.

Mik voltak a legfőbb érvek, amiért Angliát, és azon belül is Birminghamet választottátok?

Szabina: Legfőbb érv valóban az volt, hogy itt találtunk olyan egyetemet, ahol mindketten olyan szakra járhatunk amire igazán szeretnénk. Plusz, hogy Birmingham ugyan úgy nagyváros, mint Budapest, és hihetetlen gyors tempóban fejlődik.

Tanultatok valamit korábban Magyarországon?

Kristóf: Mindketten próbálkoztunk, mind a ketten szociálpedagógiát, de egyikünknek sem váltotta be a hozzá fűzött reményeit.
 

Jelenleg mit tanultok és mennyire tetszik a kinti oktatási rendszer? Miben más a kinti képzés, mint a hazai?

Kristóf: Én Film and Screenwriting alapszakon vagyok – első osztály. Az oktatás magas színvonalú, és el is várják a szorgalmat, és azt, hogy ’odatedd magad’ a szemináriumokon. Bevallom, Média tanszék lévén kicsit „lazábbnak” képzeltem, de nem az. Rengeteget kell készülnöm, hétvégén is tanulok, és mellette ott a meló is. Az iskola szuper felszerelt, 0-24-es a könyvtár, lehet laptopot kölcsönözni és van beépített mozi is.

A mi szakunknak egyébként jövőre már fesztivált kell szerveznie az iskolában ( http://www.cine-excess.co.uk/ ), nem véletlenül az egyik fő alapelve az egyetemnek a „Be Involved!”

Szabina: Én pszichológia szakon tanulok, heti 5 nap, napi 8 órában, ebből 4 órát vesz igénybe az előadás és a szeminárium, a maradék 4 óra úgynevezett ’independent study’. Ez utóbbi nagyon tetszik, mert ez abszolút rám bízza, mivel foglalkozom, és hogy hogyan tanulok. Ez alatt azt értem, hogy millió féle forrás a rendelkezésemre áll, amiket az iskola biztosít számomra (pl. online rendszerek, platformok, ahol hozzáférhetek kutatási anyagokhoz). Az egyetem TEDx konferenciákat is szervezett, sokat lehet tanulni belőlük. A tanáraim mind elismert kutatók a saját területükön belül. Nagy részük 30-45 közötti, partneri viszonyra törekednek a diákokkal és rendkívül jól kiépített mentorhálozat van a Psychology Department-en belül.

A diáktársaim pedig a világ különböző részeiről érkeztek, a sokszínűség számomra lenyűgöző.

Hogy álltok a munkakereséssel?

Kristóf: Nekem van egy online marketing ügynökségem, így én kintről is dolgozom.

Szabina: Én a nyári időszakokban tervezek dolgozni, ill. a következő félévtől szeretnék ösztöndíjra pályázni.

Milyen terveitek vannak a jövőt illetően? Hazajönnétek, vagy kint maradnátok a képzés elvégzése után?

Kristóf: Szerintem mindkettőnk nevében mondhatom, hogy vagy itt maradunk, vagy a mastert egy másik országban (pl. USA) fejezzük be. Hogy utána mi lesz? Az rengeteg mindentől függ. Nem akarjuk azt mondani, hogy soha többé nem megyünk haza, de nem érezzük a sürgetést.

Mit tudnátok javasolni az idén jelentkezőknek? 

 
Szabina: Azt javasoljuk, hogy semmiképp ne hezitáljatok, hogy beadjátok a jelentkezéseteket, mert ez az egyetem nemes egyszerűséggel kiváló döntésnek bizonyult!
Az, hogy mire készüljetek, az az adott szaktól is függ, de rengeteget kell itt olvasni és írni. Van itt egy ilyen mondás, hogy „In the UK we ’read for’ our degrees.” Ezt csak megerősíteni tudom.

Kristóf: Igen, nagyon ott van az oktatási rendszer, és remek a tanárok hozzáállása. Tényleg van egy olyan érzésed, hogy minden sessionről okosabban jössz ki! Kitartást kívánunk mindenkinek, aki belevág!

Nagyon szépen köszönjük az interview-t!

Lópszichológus vagy etikus hacker lennél? Az angliai felsőoktatás többezer különböző Bachelor és Master diplomát kínál a külföldön tanulni vágyóknak, melyek között számos szokatlan képzés is megtalálható. 

 1. Equestrian Psychology and Sports Science

Azaz Lópszichológia- és Sporttudomány. Hülyeségnek hangzik, ugye? Pedig nem is teljesen az. Ezen a szakon a diákok a ló-ember kapcsolat mélyebb megértését, ezáltal pedig a lovassport fejlesztését tanulják. Az ide jelentkező diákjaink közül volt, aki versenylovak tenyésztésével és képzésével szeretett volna foglalkozni, de olyan is, aki csökkent értelmi képességűeket szeretett volna segíteni lóterápia segítségével.

A szakról bővebben itt olvashatsz: Equestrian Psychology and Sports Science

 2. Race Car Aerodynamics

A szak ugyan elég specifikus, de a neve magáért beszél: a diákok itt versenyautó aerodinamikát tanulhatnak MSc szinten, kifejezetten a Formula 1-re specializálva. Ráadásul egy olyan egyetemen, amely a QS által készített, a világ legjobb ezer egyetemét felsoroló listában a legjobb száz között van. Egyébként ezen az egyetemen végzett a Formula 1-es Redbull istálló főmérnöke, Adrian Newey is. Nem rossz, igaz? :-)

Bővebb info: Race Car Aerodynamics

 3. Yacht and Powercraft Design

Bizony, yachttervezőnek is tanulni kell valahol. A képzés magában foglalja a luxushajók tervezéséhez szükséges szoftverek (CAD), dizájn -és mérnöki készségek, valamint a szükséges elmélet elsajátítását is. Az egyetem ehhez minden szükséges felszerelést biztosít a megfelelően erős számítógépektől elkezdve a kompozitanyag-laborokon át egészen a vontatási és stabilitási tartályokig.

További információk: Yacht and Powercraft Design

 4. Mathematics and Music

Bizony, így egyben. Az időszámításunk előtti hatodik századtól, amikor is Pythagoras kifejlesztette a számtani, geometriai és zenei egységek harmóniáját taglaló elméletét, a két tudományág erősen befolyásolja egymást. A szak mélyebb betekintést nyújt ebbe a kapcsolatba, ráadásként diákjai specializálódhatnak is az őket leginkább érdeklő zenei és matematikai irányok felé.

 Egy kis további olvansivaló a képzésről: Mathematics and Music

5. Ethical Hacking and Network Security

 Hackerképzés? Egyetemen? Igen, méghozzá nem is akármilyen! A Coventry University képzésének laborjába fizikailag leválasztott, külön szálon húzták be az internetet, hogy a diákok ne tehessenek kárt az intézményben. A kurzus óráin valós védelemmel ellátott igazi weboldalakat töltenek le a képzés szervereire, amelyeket a diákoknak fel kell törniük. És hogy mi értelme az egésznek? Az internetes biztonság napjaink egyik legfontosabb kutatási ága, az informatikai vállalatok pedig dollárok százmillióit költik termékeik minél biztonságosabbá tételére. Az etikus hackerek a mai munkaerőpiacon rettentően keresettek, fizetéseik pedig az eget verdesik. És egyébként is: el tudsz képzelni menőbb foglalkozást? :-)

Hosszabb leírás: Ethical Hacking

Megtetszett valamelyik szak? Esetleg teljesen mást tanulnál?Kérj további információt, vagy jelentkezz díjmentes személyes konzultációra a StudyGuide-hoz!

Paulusz Balázs az aalborgi University College of Northern Denmark (UCN) hallgatója, aki egyben az iskola nagykövetévé, majd az iskola nagykövetségének elnökévé is vált. Mindössze egy év tanulást követően középfokon beszéli a dán nyelvet A mai napon vele készítünk interview-t, hogy a dániai életéről, választott szakjáról és előremeneteléről kérdezhessük.

  Ha jól emlékszem, 2017-ben kezdted meg a tanulmányaid a UCN- en. Miért pont Dániára esett a választásod?

Igen, tavaly szeptemberben kezdtem.

Őszintén szólva rettenetesen nehéz döntés volt. Gondolkodtam más északi országokban, Magyarországban de Németországban is. A szüleim egyik nap hazajöttek egy barátjuktól, akiktől  hallották milyen az oktatás itt Dániában. Nagyon győzködtek és úgy döntöttem adok neki egy esélyt. Felvettem a kapcsolatot a SCEDA-val, elmentem néhány előadásukra és a végén Dániába jelentkeztem. Emlékszem, hogy megkaptam a felvételi értesítőt a magyarországi egyetemről és a UCN-ről is. Nővérem, szüleim és a barátaim támogattak és ez nagyban hozzájárult, hogy végül most itt tanulok.

  Mit gondolsz az országról és a városról?

Az időjáráshoz még mindig nem sikerült hozzászoknom. :D Tapasztalataim alapján a dánok nagyon barátságosak, segítőkészek és szinte mindenki beszél angolul.

Aalborg egy gyönyörű város. Nagyon tetszik a dán építészeti stílus, és a sok street art, amit az épületek oldalán lehet látni.  A Duna mellett nőttem fel, és a fjord sokat segített abban, hogy „otthon” érezzem magam. Az éjszakai élet nagyon intenzív és rengeteg program van szerte a városban minden héten. A kedvencem a naplemente, felülmúlhatatlan látvány. A hegyek nagyon hiányoznak, szívesen elmennék kirándulni valahová, túrázni de sajnos a legmagasabb pont nem éri el a 200m-t.

  Hány magyar diákkal talákoztál Aalborgban? Milyen a viszonyod velük? 

Lehet hogy túlzásnak hangzik, de rengeteg itt a magyar. Főleg a két hetes Employability Camp során talákoztam velük, ami most volt augusztusban az egyetem szervezése által. Tavaly, amikor én jöttem ki, szerintem még kevesebben voltunk, mint idén.

Személy szerint annyira nem járok magyar közösségbe, szeretek embereket megismerni más országokból. Vannak magyar barátaim és összefutok velük hetente, de többet vagyok más nemzetiségű diákokkal. Ott tartok, hogy el kell gondolkodnom beszéd közben, hogy az adott szó hogy van magyarul. Néha kínos mikor a szüleimmel beszélek, és csak egy percig csönd van mert nem jut eszembe a szó magyar megfelelője.

Általában a Jomfru Ane Gade-re járunk kikapcsolódni, ami egy party-utca különféle bárokkal. Persze egy közösen készített ebéd vagy vacsora is teljesen jó lehetőség egy kis összejövetelre.

  A szakod elég egyedi, hiszen az Energy Technology AP képzésre nyertél felvételt. Hogyan született meg a döntés, hogy pont ezzel szeretnél foglalkozni a jövődben, és mi a véleményed szakról?

Otthon energetikai mérnöknek tanultam volna, és itt ez a szak állt a legközelebb hozzá. Olvasva a képzés leírását megtetszett és ezért jelentkeztem erre. Érdekesnek találom az épületenergetikát, az automatizálást, a megújuló energiaforrásokat és azok hasznosítását az élet különböző területein. Nagyon szeretem ezt a szakot, úgy érzem jól választottam. Minden tanárunknak van tapasztalata ezen a téren, és a saját munkájukból hoznak példákat vagy esetleges problémákat, amiket átbeszélünk.

  Nem volt nehéz átállnod a magyar, teoretikusabb oktatás után a Dániában tapasztalható gyakorlatira?

Mindig is jobban tetszett, ha valamit gyakorlati úton tanulok meg, de őszintén szólva kicsit hiányzik a teoretikus tanítás is. Már az első projekteknél előjött a gyakorlati oktatás előnye. Ami nagyon tetszik, az a csoportmunka és a projektek. Nincsen sok vizsgám, egy projektünk van, ami magába foglal minden tantárgyat, ami abban a szemeszterben volt. Legtöbb esetben egy valós problémára kell megoldást találnunk, találkoznunk az érdekelt felekkel (Lakók, gyár alkalmazottak/vezetők…stb.) és egy prezentációt tartani a végső eredményekkel.

  Mik a jövőbeli terveid az AP képzés elvégzése után? 

A terveim a jövőre nézve... Tavaly sajnos megszűnt a top-up programom angol nyelven. Szerencsére a dánt tanulom már egy éve és összesen egy vizsgám hiányzik ahhoz, hogy a tanulmányaimat dánul folytassam tovább.

A következő szemeszterben kell 10hetes gyakorlatot teljesítenem. Remélem itt találok egy céget, de Magyarországra is szívesen visszamennék. A Bachelor-t mindenképpen itt szeretném befejezni a top-up programmal. Utána pedig attól függ, hogy esetleg találok-e egy munkát vagy elmegyek-e mesterképzésre.

 Csupán egyetlen évet végeztél el az iskolából, de máris a nagykövetévé váltál. Hogyan történt ez?

Igazából a csapatnak már egy éve tagja vagyok, de az elnök csak áprilisi óta. Az ok amiért jelentkeztem egy éve talán az egyedüllét volt. Úgy jöttem ki, hogy nem ismertem senkit. Szerencsére jól teljesítettem az interjúk alkalmával és így bevettek a csapatba. Nagyon sokat segítettek mindenben, és ők lettek a második családom.

  Mik a jelenlegi felelősségeid ebben a munkakörben?

Jelenleg 10 ember munkájáért vagyok felelős. Programokat szervezünk a diákoknak (Film esték, különböző partik, előadások különböző témákról), de minden más kérdésben is a rendelkezésükre állunk. A nyár alatt nagyon sok diák talált rám a facebookon keresztül és kérdezősködtek az egyetemmel, a várossal, az oktatással, a munkalehetőségekkel kapcsolatban. Különböző rendezvényeken képviselem az egyetemet, előadásokat tartok külföldi diákoknak.

Nagyon sok munkám van benne, de rengeteget is kapok vissza.

  Mi az, amit javasolni tudnál a most külföldi felsőoktatást fontolgatóknak?

Az én példámból kiindulva: Ne félj nekivágni!

Ha van támogatás a hátad mögött semmi rossz nem történhet veled. Nagyon gyorsan lehet barátokra szert tenni, mert nem csak te jössz ki egy idegen országba egyedül tanulni. Könnyebb ismerkedni olyan környezetben, ahol mindenki ugyanazt a cipőt hordja.

Az oktatás nagyszerű, nem fog csalódást okozni. Az angol nyelvtudásod az egekbe szökik, nagyon sok új emberrel találkozol rengeteg más országból. Sosem tudhatod mikor lesz szükséged egy barátra Brazíliában például. ;-)

Nehéz döntés, nem tagadom, az első hónapokban sokat rágódtam, hogy jól döntöttem-e. De most már nem döntenék máshogyan.

Remélem tudtam segíteni ezzel a kis interjúval azoknak akik fontolgatják, hogy külföldön tanuljanak tovább, és köszönöm a lehetőséget a SCEDA-nak is.

Nem tagadjuk: a külföldi felsőoktatás számtalan esetben anyagi kérdés is. Pontosan ezért összeszedtük a legnépszerűbb célországok tandíjait, támogatásait és ösztöndíjlehetőségeit is, hogy mindezekről egy helyen tájékozódhass.

• Hollandia

A kerékpárosok mekkájaként is ismert ország felsőoktatása nem mondható drágának. Tandíjuk az Európai Unió diákjai számára évi 2087 EUR, ráadásul ez is igen kedvező diákhitellel, az úgynevezett  Collegegeldkrediet –tel finanszírozható.  Ennek feltétele a kurzus kezdetekor 30 év alatti életkor, illetve a holland bankszámla (így megigényléséhez már az országban kell tartózkodni), és 12 egyenlő részletben fizeti az éves tandíjat. Ezt a finanszírozási formát igen ritka esetben javasoljuk, hiszen kamata hiába 0% a cikk írásának pillanatában, ez sajnos bármikor megváltozhat. A törlesztés a diploma kézhezvételét történő két éven belül kezdődik el.

Amennyiben havonta minimum 56 órát dolgozol, úgy maximum havi 378 EUR ösztöndíjat is kaphatsz, ennek pontos összege viszont a családi összbevételedtől (szüleid keresetétől) függ. Ennek a támogatásnak a neve STUFI.

• Dánia

A Hollandiához hasonlóan sík skandináv ország teljes tandíjmentességet kínál az ott tanuló diákok számára alap –és mesterképzésen egyaránt. Az itt tanuló diákoknak az intézmény felé így csak egy bizonyos regisztrációs díjat (100 és 300 EUR közt), valamint a tanszereik költségét (újonnan kb. 400 eur, de ennek a töredékéért is megvásárolható/letölthető) kell állniuk megélhetési költségeiken felül.

Az itt tanulók ezen felül jogosultak az úgynevezett SU támogatásra is, mely havi minimum 43 óra esetén fizetésüket még nagyságrendileg bruttó 5750 DKK (220,000 Ft) összeggel egészíti ki. Erről a támogatásról bővebben ITT értekeztünk.

• Nagy-Britannia

Angliában és Walesben az alapkézések tandíjának összege évi 9250 GBP, azaz nagyságrendileg 3,4 millió Ft. Ez az összeg elsőre ugyan riasztónak tűnhet, de a Brexit kimenetelétől függetlenül garantáltan elérhető diákhitel igénybevételével a terhek minimálisra csökkenthetők.

Amennyiben igénybe veszed ezt a finanszírozási forrást, úgy törlesztését csak és kizárólag abban az esetben kell elkezdened, ha a bruttó fizetésed meghaladja az Earnings Treshold –ban található jövedelmet. Ez jelen pillanatban Magyarországra évi 11,600 GBP (nagyságrendileg 4.2 millió Ft), az Egyesült Királyságra vetítve pedig 25,000 GBP (nagyságrendileg 9 millió Ft). Amennyiben a kereseted nem éri el ezt az összeget (Magyarországon havi bruttó 350,000 Ft), úgy a törlesztést nem kell megkezdened. Amennyiben a fizetésed meghaladja ezt az összeget, úgy az e feletti jövedelemrész 9%-ával kell törlesztened. Bruttó 450 ezres fizetés mellett ez havi 9,000 Ft-ot jelent. A hitel maximálisan 30 éves futamidővel rendelkezik, amennyiben ez idő alatt nem törlesztetted le a tartozásod, úgy azt eltörlik.

A mesterképzések hitele nagyon hasonlóan működik, ott viszont egy fix, 10,000 GBP körüli, szabadon felhasználható összeget vehetsz fel, a visszatörlesztés pedig a fizetési határ feletti összeg 6%-a.

Szerencsére ösztöndíjak is elérhetők, ezeket a legtöbb esetben korábbi teljesítményre (érettségi átlagra vagy diplomaátlagra) alapozva adják, összegük az esetek többségében 1000 és 3000 GBP közötti. Az élsportot úgyszintén jutalmazzák, ennek összege viszont intézménytől és sportágtól függően erősen eltérő lehet.

Valamit kihagytunk? Pontosabb kérdésed lenne? Látogasd meg weboldalunkat, vagy gyere el egy díjmentes személyes konzultációra!

Üdvözlettel,

A StudyGuide csapata

Coventry egy Birminghammel szomszédos, nagyságrendileg 300,000 lelket számláló egyetemi város. Híres járműgyártásáról, katedrálisáról és felsőoktatásáról is. Mi természetesen az utóbbiról értekezünk.

A brexittől tartva sokan viszolyognak az angliai felsőoktatástól, pedig a lehetőség talán aktuálisabb, mint valaha: a 2019-es tanévben kezdők számára még biztosan garantált az angol diákhitel, de könnyen lehet, hogy jövőre már nem lesz az. Az idei nyáron ezért ellátogattunk Coventrybe, hogy első kézből származó információkkal segíthessünk nektek. Íme, a (nem túl) rövid élménybeszámoló.

Az első nap a többinél kissé lassabban telt: hajnali kelés, reptér, a szokásos, utálatos vizsgálatok, majd végül a landolás. Szerencsére Budapestről közvetlen járat indul Birminghambe, ahonnan fél órás vonatozással már át is lehet érni Coventrybe, így az utazás könnyedén megoldható. Értem taxit küldtek, amíg ezt kerestem, szóba is elegyedtem egy reptéri alkalmazottal, aki az egyetemen Aviation Management-et tanul, és rögtön szuperlatívuszokban nyilatkozott a suliról. Erős kezdés :-)

Mivel reggel még nem tudtam átvenni a szobám, leadtam a cókmókom és sétáltam egy nagyot a településen. A város a múlt és a jelen érdekes mixe, hiszen jóval több mint ezer éves, azonban a második világháborúban a nagy részét lebombázták. Egymást váltják ezért a klasszikus, a kommunista és a modern építészet példái.

A gyaloglás alatt elsétáltam az iskola 4-5 különböző épülete, a BBC stúdiója, és a  Jaguar designrészlege mellett is, majd a helyi járműipari múzeumban kötöttem ki. Coventry volt az első brit település, amely kerékpárt gyártott, ezt követően pedig szinte minden múltbéli és jelenlegi brit autógyártó létesített itt üzemet, de például a világ jelenlegi leggyorsabb autóját is itt készítették, illetve ebben a múzeumban állították ki. Autófanatikusoknak kötelező, felejthetetlen élmény :-)

 Na jó-jó, de milyen maga az iskola?

Erre csak másnap derült fény. Magas elvárásokkal indultam, hiszen a Coventry University a Guardian ranglistája szerint az Egyesült Királyság 13. legerősebb egyeteme, illetve a Times szerint a második helyen állnak a tanári kiválóság terén.  Először az intézmény két design és filmművészeti részlegét látogattuk meg, amelyek közül az egyiket egy moziból alakítottak ki, de őszintén szólva vegyes érzelmeket keltettek. Ugyan az autótervezési agyaglaborban folyó munka és a filmes laborok felszereltsége lenyűgözött, de a szabadkézi művészetekben érzésem szerint nem erősek. Ha festők,szobrászok vagy más szabadművészek szeretnétek lenni, tanuljatok inkább Chichesterben :-)

Na de a másnap... 

Amikor is az üzleti és mérnöki campusokat látogattuk meg, egyszerűen fenomenális volt. Itt sikerült megérteni, miért választották az iskolát három egymást követő évben is az ország legmodernebb felsoktatási intézményévé.

Kezdetben a mérnöki kar informatikai termeit mutatták be, már itt is bőven volt meglepetés: az, hogy a campus teli van szórva a legújabb Apple gépekkel, többé-kevésbé megszokott. Az, hogy az iskolának van számítógépes játéktervezési laborja high-end gépekkel, gaming egerekkel és billentyűzettel, az már kevésbé. Az pedig, hogy van etikus hacker képzés is (állítólag nagyon keresett, csillagászati fizetéseket adnak az itt végzett diákoknak), aminek a laborjába külön, fizikailag leválasztott internetet kötöttek be hogy a diákok ne tudjanak kárt okozni az intézményben, illetve valós weblapokat töltenek le szerverekre amiket az órai munka keretein belül fel kell törni, egyedülálló.

És még csak ezután jött a mérnöki labor, aminek a közepét egy teljes, igazi Harrier vadászjet foglalja el, aminek a berendezéseire rá van kötve egy pilótaképző software is, hogy a repülőmérnökök igazi gépben ülve tapasztalhassák meg a munkájuk eredményét. E mellett természetesen sorban álltak a CNC-gépek, a 3d nyomtatók, a normál (pilótaképzésben is használt) repülőszimulátorok is. Autómániásként szíven ütött, hogy három, aerodinamikát vizsgáló szélkamrájuk is van (amit a Sauber formula 1 istálló is használt, itt, az egyetemen belül), illetve egy teljes, mozgó F1 szimulátoruk is, aminek a telemetriáját (az "autóból" kinyert adatait) egy 16 monitorból álló rendszeren keresztül lehet vizsgálni. Na igen, Coventry járműipari város, eléggé komolyan veszik...

Ezt követően azt hittem, az üzleti kar már nem tartogat meglepetéseket, de bevittek egy tőzsdei kereskedőszobába. Itt  a diákok valós időben, játékpénzzel kereskedhetnek részvényekkel, kötvényekkel, opciókkal, árupiaci termékekkel, és ehhez természetesen minden támogatást meg is kapnak az oktatóiktól. A felszereltség pedig a legnagyobb alapkezelő irodákét idézi: dupla monitoros rendszer, Bloomberg billentyűzet, futó hírsáv és a négy, elengedhetetlen óra a világ 4 legnagyobb tőzsdei piacának időzónáihoz.

És az iskola londoni campusa csak ez után következett. Erről viszont egy másik bejegyzésben számolunk be :-)

Addig is csatlakozzatok a Facebook csoportunkhoz, kérdéseitekkel pedig  jelentkezzetek díjmentes személyes konzultációra! 

Üdvözlettel,

A StudyGuide csapata

Sokan fontolgatják a továbbtanulást Dániában, azonban rengetegen eltántorodnak tőle. Hogy miért is? Nyilvánvaló, hogy ez a nehezebb út: a családtól távol, ismeretlen nyelvi közegben kell helytállni, az indulás ráadásul komoly tőkebefektetést is igényel.

Van viszont pár elvitathatatlan, csábító előnye a dániai felsőoktatásnak. Ebben a cikkben ezeket szedtük össze.

• Munkaerőpiaci igények szerint alakított képzések

Ahogyan minden országban, úgy Dániában is vannak jobb és rosszabb felsőoktatási intézmények, egy azonban mindenképpen közös bennük: a munkaerőpiaci igényekre építenek. Az oktatási minisztérium rendszeresen felülvizsgálja, milyen szakmákra lesz a jövőben szükség, a szakok tartalmát és férőhelyeit pedig eszerint építik fel. Ennek segítségével mind Dániában, mind pedig nemzetközileg remek esélyekkel indulsz a munkaerőpiacon az iskola elvégzése után.

• Gyakorlatközpontúság

A dán főiskolák és egyetemek nagyon erősen építenek a gyakorlatra. Ennek köszönhetően az osztályzatok nagyját nem is dolgozatokra, hanem a diákcsoportok által elkészített hosszabb-rövidebb projektekre adják. Az ilyen munkák során együtt kell működnöd más, idegenajkú nebulókkal, rengeteg konfliktust kell megoldanod, a közös munka eredményét pedig több tucatnyi ember előtt prezentálnod. Persze vannak írásos vizsgák is. Hogy miben mások ezek, mint az itthoniak? Az ilyen tesztek úgynevezett open-book rendszerben működnek, tehát bármilyen könyvet, jegyzetet, vagy akár az internetet is igénybe veheted a teljesítésük során. Pont mint egy igazi munkahelyen.

• Teljes tandíjmentesség

Igen, ha elmúltál 30 éves, akkor is. Ha van már diplomád, akkor is. Mesterképzésen is.

• "Kétszintű" felsőoktatás

Aki 18 évesen azt állítja, biztos benne, hogy mivel szeretne foglalkozni élete következő 50 évében, az vagy nagyon szerencsés, vagy hazudik. A bizonytalanoknak komoly segítség lehet a sok helyen elérhető, AP+Top-Up rendszerű oktatás. Ebben a szisztémában először egy 2 éves, nagyságrendileg OKJ-szintű Academy Profession képzést kell elvégezni, amire ezt követően építhetsz rá egy úgynevezett Top-Up-ot, amivel kiegészítve teljes értékű főiskolai Bachelor diplomává válik. És hogy miben is segíthet ez? Szakágon belül válthatsz a két képzés között. Tegyük fel, hogy marketinget kezdtél el tanulni, két év után viszont rájössz, hogy ez nem a te világod. Ebben az esetben az oktatásodat folytathatod például pénzügyön vagy turizmus-vendéglátáson is. Ebben az esetben lesz egy nemzetközileg elismert marketinges szakmád, a főiskolai Bachelor diplomád viszont pénzügyből vagy turizmusból fogod megkapni.

• Konszolidált megélhetési költségek

Dánia a legötbb ember fejében rettentően drága országként él, ám ez nem feltétlenül igaz. Kollégiumi szobát – ami egy 20-40nm közötti saját lakás, amiben egyedül élsz, saját fürdővel, saját konyhával – Koppenhágát kivéve gyakorlatilag minden városban lehet kapni havi 100-150,000 Ft között, ami magában foglalja a rezsiköltségek nagyját is. Az étel-ital átlagosan 20%-al drágább, mint hazánkban. A szolgáltatások (étterem, fodrász, fogorvos, stb.) valóban nagyon drágák, de a legtöbben bőséggel kijönnek havi 250,000 Ft-ból.

• Remek fizetés és szociális háló

Előrebocsátjuk, Dániában munkát találni nem feltétlenül könnyű feladat. Ha viszont sikerült, egészen csinos összegekre lehet szert tenni: manapság egy mosogatói és takarítói munkáért is 4500-5000 Ft körüli órabért lehet kapni. Ezt kiegészíti még egy SU elnevezésű támogatás is, amit minden, Dániában legalább havi 43 órában dolgozó, óránként legalább 100 DKK-t (kb. 4300 Ft ma) kereső, nappali tagozatos hallgató EU-állampolgár megkaphat. Ennek az összege havi szinten bruttó 200,000 Ft körül alakul.
A diákok havonta általában kb. 60 órát dolgoznak, ezzel nagyságrendileg nettó (tehát kézhez kapott) 400,000 Ft-ot lehet megkeresni.

Kérdéseid vannak? Kihagytunk valamit? Kommentelj itt, vagy kövesd és írj a Külföldi Továbbtanulás Facebook oldalán!

 "A Brexit nemzetközileg elterjedt rövidítés az Egyesült Királyság tervezett kilépésére az Európai Unióból.^[1] Két angol szó összevonása: British (magyarul 'brit') + exit ('távozás', 'kijárat').

A kilépést elhatározó 2016 júniusi népszavazást követően a brit kormány 2017. március 29-én indította el a kilépési tárgyalásokat, a maastrichti szerződés 50. cikkelye alapján.^[2] " (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Brexit)

Fontos megjegyezni, hogy maga a kilépés még nem történt meg, arra várhatóan 2019-ben kerül sor. Azonban a távozás megszavazása is sokakat meglepett: a lépés hatására mind a népszavazást követelő UKIP párt feje, Nigel Farage, mind pedig az azt kiíró David Cameron miniszterelnök lemondott tisztségéről. Ez a megkérdőjelezhető politikai döntés a mai napig teljes bizonytalanságban tartja a brit lakosokat, az országban székelő vállalkozásokat, és természetesen a Nagy-Britanniába igyekvő diákokat is. Természetesen ez a bejegyzés elsősorban róluk szól.

 Ami teljesen bizonyos, hogy a 2017-es és 2018-as évben kezdő diákoknak nincs okuk aggodalomra: a kormány ígéretet tett a diákhitel fenntartására,
(https://www.gov.uk/government/news/government-confirms-funding-for-eu-students-for-2018-to-2019) ami azt jelenti, hogy az érintett diákok nem csak az adott tanévben, hanem a képzés elvégzéséig biztosan megkaphatják a brit diákhitelt. 

Tekintettel a 9,250 GBP/év tandíjra, ez hatalmas könnyebbséget jelent.

Mi történik a Brexit után?

Sajnos sokat még most sem lehet tudni a kilépés utáni évekről. Számos partnerünk jelezte, hogy az Európai Unió fontos piac számukra, így igyekeznek megtartani egy jelenlegihez hasonló, kedvező finanszírozási formát, de ennek a részleteiről nem kaptunk információt. A személyes véleményem az, hogy a következő tanév után a lehetőségek várhatóan drasztikusan csökkennek.

Nagy-Britannia mindig is kiemelkedő szerepet töltött be a világ felsőoktatásában, ráadásul az intézmények összvagyona és lobbiképessége is hatalmas, így valamiféle mód mindenképpen maradni fog a külföldi tanulmányok kedvezményes folytatására. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, az ösztöndíjak fognak leginkább szaporodni. Hiába az ígéret a kedvező hitellehetőségek felkutatásáról, a jelenlegi finanszírozás olyannyira kedvezményes, hogy azt állami támogatás nélkül megközelíteni is lehetetlen.

De akkor több lesz az ösztöndíj, ez tök jó! Vagy mégsem?

Az ösztöndíj nem minden esetben jelenti azt, hogy ingyen lehet tanulni. Még azt sem feltétlenül, hogy kedvezményesen. El tudok képzelni egy olyan új ösztöndíjformát is, amiben a teljes tandíjat vissza kell fizetni, de a jelenlegi hitelhez hasonlóan kedvezményes formában. 

A részleges vagy teljes finanszírozást jelentő ösztöndíjak sem oldanak meg minden problémát: ezeket természetesen pályázat útján lehet majd elérni, és csak a legjobb pályázók kaphatják meg őket. Ez egy olyan kiélezett versenyhez vezethet, amiben egy középszerű intézménybe történő bekerüléshez is kitűnőhöz közeli átlag, esetleg országos versenyeredmény lehet szükséges. Ez sok, a középiskolai oktatásban nem feltétlenül remekelő diákot visszatarthat, de a kitűnő diákok is kisebb eséllyel, rosszabb lehetőségekkel jelentkezhetnek várhatóan a kilépést követően.

A jövő tehát nem túl fényes, bár remélem, oktalanul vagyok borúlátó. A javaslatom mindenesetre az, hogy akinek lehetősége van, menjen biztosra, és még az idén jelentkezzen!

Ha szeretnéd ezt megtenni, olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy keress telefonon a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

Új szezon, új diákok, új események. Szerencsére az előző évünk roppant sűrű volt, így sajnos ezt a blogot elég csúnyán elhanyagoltam. Tekintettel viszont arra, hogy napokon belül megkezdődik az iskola, úgy gondoltam, ideje lenne egy kis összefoglalót írnom mindenről, ami az előző poszt óta kimaradt.

• Brexit - bejelentették a brexitet, ami rengeteg fejtörést okozott, illetve okoz a mai napig is. Erről a következő blogbejegyzésben értekezem is picit.
• Minden eddiginél több előadás - az előző évekhez mérten jóval megnöveltük az előadásaink számát, így többezer ember hallgatta meg a külföldi felsőoktatásról szóló előadásainkat
• Túra Milánóban - eljutottunk Milánóba is, ahol két partneregyetemünket, az Istituto Europeo di Design-t és az Istituto Marangoni-t is meglátogattuk.

• Részt vettünk az Educatio kiállításon - természetesen, mint minden évben.
• Megrendeztük a UK Days-t - ami egy saját rendezvénysorozatunk. Négy neves brit egyetem tartott előadást és személyes konzultációkat az érdeklődő diákoknak igényes helyszíneken, természetesen díjmentesen. Az eseményről bővebb információt itt találtok: http://ukdays.studyguide.eu/ . Idén is megrendezzük, gyertek minél többen! :-)
• Több külföldi vendéget is fogadtunk - Az előbb említett 4 egyetemen kívül vendégül láttuk az Aarhus University, valamint a Stenden University képviselőit is.
• Kétszer költöztünk - először a Dohány utcába, majd onnan helyszűke miatt a 1092 Angyal utca 14 -be. Mostantól itt várunk benneteket személyes konzultációval! :-)

• Megjelentünk egy-két médiumban - úgy mint pl. Pénzcentrum.hu, Monster.hu, Magyar Narancs (print), és az RTL klub Fókusz című műsora.

És hogy mi várható jövőre?

Igyekszünk mindeből szebbet, jobbat, többet nyújtani. Még több kapcsolatfelvétel a diákokkal, még több személyes konzultáció és még több segítség. Ugyan még el sem kezdődött a szeptember, de már most sok diákkal sikerült beszélnünk a jövőbeli terveiket illetően.

Te se hagyd ki, gyere el egy személyes konzultációra!

Olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

Míg Európa túlnyomó részén az oktatásért fizetni kell, egy szerencsés északi országban a főiskolára és egyetemre járok havonta több mint kétszázezer forint oktatási támogatásban, kiemelkedő lakástámogatásban és tanulmányaik után munkanélküli segélyben is részesülnek. Hogy is van ez?

Az SU

Dánia 2016-ban a világ legboldogabb országa. Köszönheti ezt rendkívül alacsony korrupciójának, kiemelkedő közbiztonságának és a helyi fizetésszintek közötti alacsony különbségeknek is. Ez utóbbi azonban hátulütőkkel is jár: mivel a helyieket nem motiválja a magasabb életszínvonal, egyre kevesebben választják az évekig tartó tanulmányokat és a vezetői pozíciókkal járó nagyobb stresszt, magasabb felelősségszintet.

Vezetőkre márpedig szükség van.

A helyi és az európai uniós diákokat ezért a Statens Uddannelsesstøtte, rövid nevén az SU elnevezésű támogatással motiválják. Ennek feltétele, hogy az erre pályázó diák nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett havonta minimum 43 órát dolgozzon, legalább 100 DKK órabérrel. A támogatást minden, a feltételeknek megfelelő diák megkapja, az összege pedig havi bruttó 5941 DKK, ami napi árfolyamon nagyságrendileg 246,000 Ft. Ennek a nettója erősen egyénfüggő, a legtöbb diák általában 5,200 DKK, azaz nagyságrendileg 215,000 Ft környékén kap kézhez a fizetésén felül.

Hol a trükk?

Trükk nincs, röghözkötés nincs, a támogatás pedig nem visszatérítendő. Még az előírt órabér sem kifejezetten magas, szinte minden diák e felett keres. Dán nyelvtudás nélkül viszont az elérhető munkák a mosogatás-takarítás-raktári rámolás-újságkihordás vonalon mozognak. A magas helyi életszínvonalnak köszönhetően ezekkel is 100 DKK (kb. 4100 Ft) /óra felett lehet keresni, azonban a sok külföldi diák miatt ezekre az állásokra nagy a túljelentkezés, munkát találni aktív munkakereséssel is hónapokba telik a legtöbb esetben. A fent említett problémák miatt a dániai élet biztonságos és kényelmes megkezdéséhez nagyságrendileg 1,5 millió Ft-ra van szükség. Tekintve azonban, hogy a megélhetés szállással, utazással, étellel együtt (Koppenhágát kivéve) havonta nagyságrendileg 200,000 Ft-ba kerül, heti 15 óra munka esetén pedig a munkabér és a támogatás nettó (tehát kézhez kapott) 400,000 Ft felett van, ez így is egy kiemelkedő lehetőség. A felsőoktatási helyszín kiválasztása termèszetesen egy komoly döntès, ami nem a támogatásokon múlik, de ha Dánia mellett döntöttèl, segítsèg sosem jön rosszul.

Le lehet-e rövidíteni valahogyan a munkakereséssel töltött időt?

Szerencsére igen, ehhez viszont tenned is kell. A részletekhez jelentkezz személyes konzultációra!

Jövő héten az elérhető dániai lakástámogatások témakörével jelentkezünk. Addig is olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy keress telefonon a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

Na, ez a város gyökeres váltás volt az előzőekhez képest: több mint egymillió lakosával a város népsűrűsége Budapestéhez képest is 15%-al nagyobb, saját repülőtérrel, nagyméretű plázával, valamint öt különböző egyetemmel rendelkezik. Ezek közül mi a Birmingham City University-t látogattuk meg.

Az iskola nagy, modern és sokrétű. Tanítanak itt művészeteket, informatikát és mérnöki tudományokat is, összesen több mint 23,000 diák számára.

Az első utunk a művészeti karra vezetett, ahol az építészeté, a divaté és a multimédiás tudományoké a főszerep. Az építészeti tanulmányokat színvonalát 1 nap alatt nehéz megítélni, divatszempontból Nottingham jobban meggyőzött, no de a média... A héten több iskolában ámultunk el a televíziós szakok felszereltségén, de egyik sem közelítette meg ezt a színvonalat. 

A részleg a profi stúdión kívül rendelkezik számos vágószobával, illetve egy CGI, azaz számítógépes modellezési laborral is. Ezt sajnos nem tudtuk meglátogatni, a vizitünk időpontjában éppen a Sonyval tárgyaltak a kiadási feltételeiről.

Az intézmény kifejezetten büszke az autóversenyzésben elért sikereire, illetve az azzal kapcsolatos Motorsport and Automotive Engineering szakára. Az itt tanuló diákok tanulmányútja irigylésre méltó: első tanévükben egy fix büdzséből építeniük kell egy együléses versenyautót, melyet a másodikban továbbfejlesztenek, illetve versenyeznek vele. A harmadik évben a szabadságé a főszerep, a hallgatók dönthetnek, hogy nagyobb pályaautót, offroadert, driftautót építenének, avagy tapasztalatukkal besegítenek az elsőéves hallgatók munkájába. A laborban számos műszer és robotkar is található, az elsőévesek kész versenyautója pedig így néz ki:

A felszereltség és az oktatás minősége vitán felüli, azonban a várost valahogy mégsem tudtam igazán megszeretni. A nagy méret persze rengeteg előnnyel jár (csodálatosak a szórakozási lehetőségek, könnyű munkát találni, rengeteg a bevásárlási lehetőség), de vannak hátrányai is. Az árak Londonnál jóval olcsóbbak, de a kisebb településekét jelentősen meghaladják. A város legnagyobb plázájában, a Bull Ring-ben időnként lépni sem lehet, egy szelet pizzáért pedig 20 percet kellet sorban állnom hétvégén. A vigalmi negyed tömött, a közbiztonságot nem éreztem tökéletesnek. Semmi bajom a tömeggel, a magyar főváros egyik leghangosabb és legzsúfoltabb részén élek, de ezt valahogy mégis túlzásnak éreztem. Az emberi ízlés viszont sokféle, ami nekem talán sok, másoknak pont megfelelő :-)

Birminghamben tanulnál? Szeretnél az autóiparban vagy a filmes világban dolgozni? Esetleg más kérdésed lenne? Olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

Ui.: Az előző post rejtvényének megfejtése laptopkölcsönző automata. Ha a könyvtárban eszedbe jut hogy böngésznél egy kicsit, esetleg lemerült volna a saját géped, a diákigazolványoddal bármikor bérelhetsz magadnak egy laptopot, ingyen és bérmentve.

Az érkezés-zuhany-kipakolás szentháromság után végre a várva várt sörömhöz is sikerült eljutnom: az egyetem képviselőivel egy kellemes hamburgerezőben ültünk le vacsorázni, itt beszéltük meg a következő napra várható programokat. Az étkezésen az iskola négy alkalmazottján kívül két diák is részt vett, így tőlük is tudtunk érdeklődni a suliról – a véleményüket persze csak félig-meddig fogadtuk el, nem véletlen pont őket küldték erre a vacsorára :-)

Másnap reggel korán keltünk, hiszen rengeteg látnivaló állt előttünk: városi egyetemként az intézmény szakágai külön létesítményekben működnek, így sok épületet kellett körbejárnunk. Elsőként a jogi karral kezdtünk. Az első dolog amit itt megláttunk, az intézmény Legal Advice Center-e volt.

A joghallgatóknak a tanulmányi idejükben kötelezően itt kell tölteniük heti pár órát, hogy a betérőket díjmentesen hasznos tanácsokkal lássák el, és e közben is tanuljanak. Azt hiszem, valahogy így néz ki a gyakorlati alapú oktatás :-)

És hogy hol is tanulnak a diákok a tárgyalni? Természetesen az egyetem bíróságán..

 Miután összeszedtük az állunkat a földről, egy kis terembe kísértek minket, hogy meghallgassunk pár alapvető információt a városról és az iskoláról. A településen összesen 260,000 ember él, közülük nagyságrendileg 60,000 a diák. A város méretének arányaiban az Egyesült Királyságon belül itt van a legtöbb bár és étterem, illetve rengeteg bolt, divatüzlet is megtalálható is. Ez nem csak a szórakozás, hanem a diákmunka szempontjából is kiemelkedően fontos, a hallgatók átlagosan nagyjából 7 GBP/óra díjazással dolgoznak. A diákmunkák másik fő irányvonala a divat, Nottingham híres a szövéséről, csipkéiről is. Éppen ezért meglátogattuk az „art” campust is.

Az iskolában rengetegen tanulnak csipkét verni, varrni, szőni és fonni, klasszikus szövőszékeken és a legmodernebb berendezéseken egyaránt. Az oktatás abszolút gyakorlati alapú, mindenki megtanulja a masinák használatát, és projektek keretein belül saját ruhákat tervez. Ezeket a ruhákat a nottinghami divatbemutatókon rendszeresen bemutatják, ahol az iparág apraja-nagyja felvonul és megtekinti a munkákat. A diákok a viseletek mellé elhelyezik a saját névjegyeiket is, így rendszeresen kapnak munkaajánlatokat is. Ottjártunkkor éppen egy bemutatót kezdtek berendezni a diákok, így igen nagy volt a sürgés-forgás.

Szintén ezen a karon található az intézmény filmes stúdiója is, ahol a suli saját televíziós adását is készítik. Vadi új kamerákkal, az iparági szabványnak megfelelő berendezésekkel.

Mint az a következő előadásokból kiderült, az elképesztő felszereltség nem a véletlen műve: az elmúlt években az intézmény összesen 350 millió angol font befektetést eszközölt. Ezért van például az ebédlőből üvegfalon át nézhető mászófaluk, illetve ezért folyhat az oktatás gyönyörű, műemlék jellegű épületekben. Egy kép többet mond ezer szónál, ezért most ide szúrok kettőt is :-)

Az épület bejárása után átmentünk a Nottinghamtől nagyjából 20 percre fekvő Clifton campusba. Az egész épületegyüttes új, a diákok itt a University of South Wales-hez hasonlóan egy diáktelepülésen lakhatnak, közvetlenül a kollégium mellett járhatnak iskolába. Itt a sporttudományi kar (az iskola egyik legfontosabb része, rengeteg a sportoló), a helyi CSI szak (LINK!!), illetve a biológiai jellegű képzések kaptak helyet.

A labort szintén megtekintettük. Belépés előtt a professzorasszony megemlítette, hogy bent élő baktériumokkal is foglalkoznak, így fel kell tennie egy kényes kérdést: van-e közülünk valaki, aki terhes?

He-he… A kilenc fős csapatból egyedüli fiúként én biztos voltam a válaszomban, a hölgyek láthatóan kicsit kevésbé :-) Végül némi hezitálás és a kockázatok megvitatása után speciális öltözetben és védőszemüvegben mindenki bejött.

A létesítményen belül higiéniás okokból nem fotózhattunk, így csak ezt az egy képet tudtam lőni ablakon keresztül. Az ide betérőknek kifelé-befelé is fertőtlenítésen kell átesniük, gyakorlatilag semmit sem vihetnek az épületbe. Jegyzetelni táblagépeken tudnak, amiket időnként úgyszintén cserélnek, nehogy a rájuk tapadó kosz torzíthasson valamilyen eredményt. Ugyan kicsit meg voltunk illetődve (elkapjuk a T vírust, holnapra mindannyian zombik leszünk, stb) de végül ezen is túlestünk, a bőséges bemutató után mosolyogva hagytuk el az épületet.

Jövő héten a rovat utolsó tagjával, A Birmingham City Universityvel folytatom az írást. Addig is egy kis fejtörő:

Mi látható a képen?

Válasz a következő postban! :-)

Nottinghamben tanulnál? Szeretnél a divatiparban elhelyezkedni? Esetleg más kérdésed lenne? Olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

A Treforestben elhelyezkedő campus bemutatását követően  Cardiffba mentünk át. Maga az út autóval fél óra sem volt, vonattal állítólag még gyorsabban, maximum 25 perc alatt be lehet jutni a nagyvárosba. Ez egy teljesen más világ: míg Treforest egy apró falu, melynek lakosságát leginkább az egyetemisták teszik ki, Cardiff a régió legnagyobb városa saját kikötővel, számtalan plázával, igazi nagyvárosi élettel. A település légköre barátságos, a megélhetés valamivel olcsóbb mint a legtöbb angliai településen, valamint munkát is bőven lehet itt találni. A belvárosban található klasszikus épületek pedig eszméletlen jól néznek ki:

Míg Treforest első sorban a mérnöki karok fellegvára, itt a művészeti szakok a dominánsak. A művészetet pedig igen tágan kell értelmezni. Nem csak színészeket és zenészeket, de színpadrendezőket, hangtechnikusokat, filmproducereket, animációs szakembereket és profi fotósokat is képeznek. Meglepődtünk a zenészek számtalan ministúdióján, elképedtünk a filmesek profi berendezésétől, de rám személy szerint a legnagyobb hatást a hangmérnökök felszerelése tette. Mindamellett, hogy a legmodernebb ipari berendezéseket is használják, az iskola birtokában van egy 1970-es évekbeli  teljes stúdiófelszerelés, amin többek közt Elton John felvételei is készültek. Kvázi felbecsülhetetlen értékű muzeális darab, amit a tulajdonosa ajándékozott az intézménynek. A diákok így a zenefelvétel múltjáról is sokat tanulhatnak.

Wales külön érdekessége, hogy az angol mellett mindenhol használják a kihalófélben levő, angolhoz egyáltalán nem hasonlító walesi nyelvet is, illetve a megőrzése érdekében díjmentes kurzusokat tartanak minden, az országban élő ember számára. Az összes üzletre, útszéli táblára, hivatalra kötelezően ki kell írni az információkat walesiül is. Ez is ráerősített a benyomásomra, miszerint a walesi egy kicsi, ámde roppant összetartó, erős nemzettudattal rendelkező nép. Megijedni nem kell tőlük, mosolygósak és szívesen látják a külföldieket is. A nyelv maga nagyon fura, számomra szinte minden szó úgy néz ki, mintha egy deathmetal banda neve lenne.

A város másik nagy érdekessége, hogy kifejezetten olcsó. Ugyan az egyetemi diákszállások itt is kifejezetten drágák, de a városban számtalan olcsó opciót lehet találni erre is. Sajnos kikapcsolódásra nem volt időnk, így a helyi éjszakai életről nem tudok beszámolni, de áthaladtunk az iskola bárján, így az ottani árakról sikerült lőnöm egy képet.

Az előadások és a túravezetés végére jól esett volna egy korsó finom Erdinger, de erre már nem volt időnk. Előttünk állt egy közel három órás út, amelynek a végén megérkezünk az utolsó előtti célállomásunkra, Nottinghambe. Talán a Nottingham Trent University tetszett a legjobban az összes intézmény közül, így már alig várom, hogy arról is írhassak pár sort :-)

Megtetszett Cardiff? Közel áll a szívedhez a zene? Esetleg pont a lényeget nem írtam le? Olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

Wales- Első rész, Pontypridd campus

A rövidke intermezzo után térjünk vissza a túrára, pontosabban a második nap estéjére.

Szóval megérkeztünk, és megkaptuk a kollégiumi szobáink kulcsát. Egyedüli férfiként nyilván egyágyas szobát kaptam ami pici, de tiszta, rendezett és kényelmes volt. Sajnos nem sikerült igazán előnyös fotót lőni róla, de valahogy így néz ki:

Saját hűtő asztal, ágy, vezetékes és vezeték nélküli internet is jár hozzá alapáron. Az internetből ha jól emlékszem 15m/sec az ingyenes, némi plusz előfizetésért 150m/sec-est is adnak. Az ingyenes verzió szerintem szinte mindenkinek az igényeit kielégíti. Szintén a kollégiumi szoba része egy zuhanyzós fürdő is. És hogy mibe kerül ez? Tessék megkapaszkodni: 120 Fontba. Nem havonta, hetente. A városban féláron lehet kapni jobb szobákat, így a kolit itt sem tartom a legjobb megoldásnak.

Maga az egyetem egy meredek domboldalba épült, így a Treforest körüli dombokat, szántókat szépen be lehet látni az iskolából.

A kantinban elfogyasztott reggeli után (kajajegyes rendszer, sok finomságot adnak) meghallgattuk az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb információkat: az oktatásuk abszolút gyakorlat alapú,  összesen 5 campussal rendelkeznek, 30,000 diák látogatja az iskolát magas elégedettségi faktor mellett, és az itt tanulók 94,8%-a 6 hónapon belül elhelyezkedik a szakmájában. Ez utóbbira azért felkaptam a fejem, elég durva adat.

A rövid fejtágítás után megmutatták a sportcsarnokot, felsorolták az iskola keretein belül végezhető sportokat (rúdtánc?! szörf?!), majd elkezdték megmutogatni a mérnöki kart. Ezt a részt a lányokkal ellentétben rettenetesen élveztem.

Többféle eszterga, vízvágó, 3d nyomtató, ipari fúrógép és egyéb eszközök állnak a mérnökhallgatók rendelkezésére amiken tanulhatnak, illetve a saját ötleteiket is megvalósíthatják. A mérnöki termek között elhaladtunk egy előadótermen is, ahol a színpadrendező BSc -sek gyakorolhatnak. Én meg pár éve még nevettem a száraztészta készítő OKJ-s képzésen…

A túra végére hagyták az egyik legnagyobb érdekességet, az egyetem aeronautikai szakát. Itt saját, professzionális szimulátorral rendelkeznek, amiken akár pilótákat is lehet képezni, illetve van egy saját repülőgépük is, amelyet a diákoknak minden évben csavarról csavarra szét kell szedni és össze kell rakni, hogy tanuljanak. A University of South Wales többet közt a British Airways –el is kapcsolatban áll, így a repülőgépszerelőik igen keresettek.

A képen látható úriember a szak vezetője, akitől egy elképesztő és színes előadást hallgattunk meg a repülésről. Azt is megjegyezte, hogy már elkészült az új épületük is, ahova egy sugárhajtású gépet terveznek berakni (azóta már be is került- a szerk.). Apró üröm az örömben, hogy a gép törzse sajnos nem fér be, ezért ki kell bontaniuk az új épület egyik falát. Vajon hol voltak ilyenkor a képzett mérnök kollégák? :-))

Walesben szeretnél élni? Mindig is lenyűgözött a repülés világa? Ebben az esetben olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton 

Forensic Science

Ugyan az előző írásban Walesi (és főképp kollégiumi) leírást ígértem, szeretném megtörni a blog egyhangúságát egy új rovat bemutatásával.

Mint azt már az első bejegyzésben is megírtam, számos iskola számtalan képzését promotáljuk, amik között egészen fura, vicces, avagy megdöbbentő kurzusok is akadnak. Az első ilyen, amiről írni szeretnék nektek, a Forensic Science.

Pár évvel ezelőtt hatalmas sikere volt a CSI és NCIS sorozatoknak, valamint azok nagyságrendileg 42 különféle alváltozatának is. Belegondoltatok már, mit kell tanulni ahhoz, hogy valaki bűnügyi helyszínelő lehessen? Pontosan ezt.

Egy helyszínelő szakember feladata a bűnügyi helyszínek vizsgálata, bizonyítékok begyűjtése, laborelemzése, az eredmények kiértékelése és megvédése a bíróság előtt. Hogy képesek legyenek erre, a diákoknak tanulniuk kell jogot, biológiát, kémiát, matematikát (például a lövedékek ballisztikus elemzéséhez), valamint magát a helyszínelést is. Ennek érdekében az egyetemek rendszeres szimulációs gyakorlatokban teszik próbára a diákokat, ahol gyújtogatási, rablási, gyilkossági ügyekben kell nyomozniuk. Rend szerint fenntartanak egy teljesen felszerelt „crime scene” házat is, ahol a diákok valószerű körülmények közt vizsgálhatnak megcsonkított, felakasztott, vérbe fagyott bábukat. Az itt összegyűjtött bizonyítékok a szak számára kialakított laborokba kerülnek, itt lehet őket megvizsgálni.

Bizonyos intézményekben a tanterv részét képezi a bírósági szimuláció is, amelyben a Forensic-et tanuló diákok együttműködnek a joghallgatókkal is.

Jelenleg az általunk promotált Forensic Science képzések mindegyike akkreditált az angliai helyszínelési kamara által, illetve a programok szoros együttműködésben zajlanak a rendőrséggel és kórházakkal is. Ritka esetben a végzős hallgatók akár az Interpolhoz is bekerülhetnek szakmai gyakorlatra.

Ugyan a követelmények a tanító intézménytől függően itt is széles spektrumon mozognak, de általánosságban elmondható hogy a bekerüléshez minimum négyes biológia, kémia és angol, valamint legalább hármas matematika érettségi szükséges.

Érdekel a helyszínelés világa? Többet szeretnél tudni az intézmények felszereltségéről? Ebben az esetben olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

  Southampton több szempontból is érdekes város: egy részről az Egyesült Királyság legmelegebb városa, Európa hajózási fővárosa, a Titanic szülőhazája, ráadásul a két egyetemén összesen 40 ezer diák tanul. Ezek az iskolák a gyakorlati fókuszú Southampton Solent University, illetve az általunk meglátogatott, akadémiai típusú képzést nyújtó University of Southampton.

Maga a suli egy kutatóegyetem, a világ 80. legjobb iskolája (24.000 rangsorolt egyetemből ez azért igen szép eredmény), az Egyesült Királyságon belül pedig a 16. helyet foglalja el. Abszolút elitiskola, csak és kizárólag a legjobbak részére. Tanáraik közül kiemelkedően híres Dr. Tim Berners-Lee, a http protokoll és úgy általában az internet feltalálója, legismertebb diákjaik között pedig ott van Adrian Newey, a Red Bull Racing Formula-1 istálló főmérnöke; Stephen Payne, a világ legnagyobb utasszállító hajója, a Queen Mary II építésének vezető mérnöke; George Buckley, a 3M nevű, 30 milliárd dollár feletti értékű cég elnöke, valamint több híres televíziós személyiség is. Az egész intézmény hangulatáról az alábbi videó árulkodik a legjobban: 

Az iskolának összesen 7 kampusza van, ezek nagy része Southamptonban található, de egy kihelyezett Malajziai tagintézménnyel is rendelkeznek. Minden diákjuknak garantálnak szállást és segítőt (tutort) is, de a kollégiumi elhelyezés itt is roppant drága: ugyan magában foglalja a bérletet az egyetemi buszra és az iskola konditermeibe is, de heti 77 és 170 angol font között van. Az alsó ár 6-8 fős szobákban történő elhelyezést jelent, míg a csúcsszoba ugyan saját konyhás és fürdős, de nagy luxusra itt sem kell számítani. Az Egyesült Királyság többi városához hasonlóan itt is jóval érdemesebb magánszemélyektől szállást bérelni, ez a megoldás sokkal olcsóbb. Az egyetemnek hatalmas, gyönyörű parkja van, és nyilván a felszereltségére sem lehet panasz. A tanárok állítása szerint egyszerűen nem tudnak olyat kérni az intézménytől, amit ne kapnának meg. Ha több, mint egymilliárd forintos szuperszámítógépre van szükség a hallgatók behatóbb oktatására, meglesz (van, Európán belül az egyik leggyorsabb). Ha új mérőberendezésekre az egyetem saját szélkamrájában, úgyszintén. Ez a hozzáállás uralkodik a diákokkal kapcsolatban is, így lett az iskolának a 200 közössége és 80 sportklubja mellé saját mozija. Nem, nem egy 30 fős projektoros kis terem, hanem egy orbitális, csilli-villi multiplex. Íme egy kép az előteréről: 

Az oktatás kapcsán előadásokat hallgattunk meg a pszichológia, biológia, kriminológia, nemzetközi kapcsolatok, modern nyelvek és a filmtudomány szakról.  Mindegyik képzés teljesen elméleti (tehát alkalmazott pszichológia sincs), a diákok leginkább kutatókká válnak a programok elvégzése után. Például olyan gyógyszerfejlesztőkké, akik vezető rákkutatási projektekbe kapcsolódhatnak be. Ez pedig azt jelenti, hogy sok-sok statisztikai kimutatást kell készíteni, tehát nagyon erős matematikai alapokra van szükség. Igen, filmtudományon is, kriminológián is. Sajnálom. :-)

Ez alól az egyedüli kivételt talán a Modern Languages szak jelenti. Ide a felvétel minimális elvárásai közé tartozik két idegen nyelv minimum B2-szintű ismerete, a 3 éves bachelor szak elvégzéséhez pedig összesen 3, C2-es nyelvvizsga a minimális követelmény. Egy egy éves mesterképzés elvégzése után külön lehet szakosodni tanításra, illetve tolmácsolásra is. Rettenetesen keménynek hangzik, de ennyi felsőfokú nyelvvizsgával és egy Southamptoni diplomával elég szép fizetésekre lehet számítani. Apropó, fizetések: a Southamptonon végző diákok első munkahelyi átlagfizetése 26,000 angol font.

Ezt a szép átlagot leginkább a mérnöki karon végzett diákok húzzák fel. A sulinak alapvetően nagy hagyományai vannak ebből a szempontból, például a Spitfire vadászgépet is itt fejlesztették. Az elmélet ugyan itt is kulcsszerepet játszik, de a 4 éves képzések 3. évében a hallgatóknak egy egyéni projekttel kell megfelelniük, a 4.ben pedig egy csoportossal. Hogy mi is lehet egy ilyen csoportos projekt? Például ez: 

A világ jelenlegi leggyorsabb gőzhajtású autója. De ezen kívül terveztek már teljes gátakat, repülőgéphajtóművet, vízerőművet is. A kutatáshoz az iskola minden eszközt biztosít, ha jó a projekt, akár még tőkét is.

A legnépszerűbb szakok közé tartozik a számítástechnika is. Ide átlagosan évi 1000 diák jelentkezik, közülük a 140 legjobbat veszik fel. Komoly kutatásokat folytatnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is, illetve az informatikusok gyakran dolgoznak együtt a robotikát tanulókkal. Az oktatás ugyan kemény, de a szabályozás laza, enni-inni teljesen nyugodtan lehet az informatikai laborokon belül. Mikor erre meglepődve rákérdeztem, a prof elmosolyodva közölte, hogy a „laborokban történő étkezés miatt elromló évi 3-4 billentyűzet költsége a program költségvetéséhez mérten elhanyagolható”. Hát igen, valószínűleg nem az az évi 30 font fogja tönkrevágni az iskolát. További lényegtelen ámde érdekes infó: az iskola területén nagyságrendileg 2200, minden diák által használható számítógép működik.

És akkor most jöhet a feketeleves, a bekerülési esélyek. Mint azt már korábban is írtam, hatalmas a túljelentkezés az intézménybe, és csak a legjobbaknak van esélyük. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a minimális elvárás 2 emelt szintű ötös érettségi, mellé szaktól függően másik 2 vagy 3 ötös középszintű érettségi. És ez nem elég, e mellé a legtöbb szakon kérnek motivációs levelet, esszét, illetve bevett szokás a diákok meginterjúztatása is. Mesterszakon a beugró szaktól függően egy cum laude, vagy summa cum laude diploma. Nem könnyű.

Hét teljes órányi angol nyelvű tájékoztatás után zsongó fejjel indultunk el az autóinkhoz, hogy Treforest felé vegyük az irányt. A három órás út elején a közben összeszokott társasággal viccelődtünk, beszélgettünk, bugyuta slágereket énekelgettünk, időnként próbáltuk összehasonlítani az eddigiekben látott két, teljeséggel összehasonlíthatatlan intézményt. Amint áthaladtunk a Severn folyón, mindenkinek megváltozott a hangulata. Láttuk, hogy ez már Wales, és hogy itt valami teljesen más, mint Angliában. A folyó erdős, sziklás partja mindenkit felvillanyozott, és ámulatba estünk az ország vad, gyönyörű növényzetén. Egészen furcsa, hogy két szomszédos tagország hogyan tud ennyire különbözni. A látványtól rögtön Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes: A sátán kutyája című művének a tájleírása jutott eszembe. Aztán rágugliztam és kiderült, hogy az nem is Walesben játszódik. Francba. Viszont légvonalban alig van tőle 80 kilométerre délre, így valószínűleg ez a nyugati part jellegzetessége.

Treforest egy apró falu Cardifftól alig fél órás vonatútra. Magát az egyetemet rövid keresgélés után megtaláltuk, a főkapu előtt épp egy mókus szaladt el amikor bementünk.  A szobáinkat itt is hamar megkaptuk (kollégiumi szobákban aludtunk, bővebb beszámoló a következő cikkben!), aztán elindultunk a kötelező protokolláris vacsoránkra.

Southamptonban szeretnél tanulni? Kíváncsi vagy milyen képzéseik vannak az említetteken felül? Ebben az esetben olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

Az első nap sosem könnyű, főleg ha az embernek kora reggeli gépre van jegye. Az enyém valamikor reggel 6 táján indult. Szokásos esti stressz, mit felejtettem el, vigyek-e borotvát, kell-e papucs, miért nem tanultam meg ennyi idősen inget hajtogatni, satöbbi. Aztán a rossz beidegződés miatt elalvás éjfél után, kelés hajnal 4 előtt, hogy időben a reptéren lehessek. Ó, az a csodás reptéri biztonsági szolgálat! Jegy megmutat, cipő le, zakó le, öv le, zsebeket ki. Táskából a laptopot kivenni, külön tenni, aztán persze visszatenni, hiszen csak egy kézipoggyász engedélyezett. Aztán bemutatni a jegyet még egyszer. És még egyszer..

Az úton már kellemes izgalom fogott el, így hamar elment az idő. Leszállás után rossz kisgyerekként kapcsoltam be a mobiltelefonom a földi vontatás közben. Ezzel kapcsolatban rögtön meglepetés ért: a szokásos hálózati üdvözlőüzenetek mellett már várt egy sms is, amiben Katrin (az észt kollegina) sietésre biztatott. Amint leszálltam a gépről és beálltam az útlevél ellenőrzéshez, újból éreztem a vibrációt az erőben, valamint a nadrágom zsebében is: „Hi Marton, please try to thrust the queue and be as fast as possible! There is a traffic jam on the M25 so we have to start ASAP! I am currently parking illegally in front of the main door of the airport!” Nyers magyar fordításban ez valahogy így hangzik: „Helló Márton, kérlek próbálj tolakodni és gyere amint tudsz! Dugó van az M25-ön, úgyhogy rögtön indulnunk kell! Épp illegálisan parkolok a reptér főbejárata előtt!”

Siettem ahogy tudtam. Egy szép új Vauxhall hátsó ülésére pattantam be, aminek még az ajtaját sem tudtam becsukni, máris csikorgó kerekekkel indult. A reptéri parkoló sietős elhagyása után egy picit csillapodott a hangulat, így már nyugodtan be tudtam mutatkozni az autóban ülő 4 kolleginának.

Nagyjából két és fél óra múltán megérkeztünk az ország legkisebb egyetemének otthont adó városába, Chichesterbe. Ugyan zsibbadó fenékkel kászálódtunk ki a kocsiból, de a látvány rögtön megragadott: az egyetem legtöbb épülete inkább tűnt többszáz éves apátságnak, mint oktatási intézménynek. A főépületbe érve rögtön egyértelművé vált az iskola egyik legnagyobb erénye: a tanárok és a diákok közvetlen kapcsolata. Szemmel látható volt, hogy mindenki ismer mindenkit, és ez egy roppant barátságos jelleget kölcsönzött az alig 5000 diákot számláló iskolának.

Az intézmény első sorban alkotókat képez, a programok nagy része a filmművészet, színészet, zene, tánc, illetve a szépművészet köré csoportosul. Ugyan könyvelést és más üzleti szakokat is tanítanak, de ez az iskola egyszerűen nem erről szól. Folyamatosan hangsúlyozták, hogy mennyire fontosnak érzik, hogy a felvett diák igazán ide való legyen. Szeretik az önálló ötleteket, az igazi, különc művészeket, ahogyan azok is szeretnek ide járni.

A felszereltségben nem ismernek tréfát, a zenészeknek saját koncerttermek, a filmeseknek nyolc felszerelt vágószoba áll a rendelkezésére. Ezekben a szobákban a tanulók számítógépként vadonat új Mac Pro-kat használhatnak, amikből a legolcsóbb is bőven egymillió forint felett van. Persze rossz is lenne többet várni egy-egy vágási, avagy 3D renderelési feladatra a szükségesnél, így ez teljesen érthető :-) Az intézmény váróterületein úgyszintén Apple gépek dolgoztak, amiket bármelyik tanár vagy diák díjmentesen igénybe vehet.

A filmművészeti kar bemutatása után beültünk egy drámaórára, megnéztük a sport science épületét, pár tánctermet, végül pedig a szépművészeti épületben kötöttünk ki. Itt nem csak a tantermeket, a festő és szobrászműhelyeket néztük meg, hanem az iskola kiállítását is. Egy teljes épületet szenteltek ugyanis a diákok műveinek, amik között voltak festmények, szobrok, sziloplaszt-képek (nekem sem jutott volna eszembe, de tényleg, megtekinthető a galériában), illetve egy videosorozat arról, ahogy egy lány a legkülönbözőbb módokon kínozza magát: piros festéket folyat ki a szájából, beragasztja a száját, illetve hajevéssel öklendezteti magát. Ez utóbbi performanszt 6-8 falra rögzített lapostévé mutatta pár másodperces kisvideók formájában. Célja, hogy felhívja a figyelmet az elmaradott országokban uralkodó férfi elnyomásra, illetve a női szólásszabadság hiányára. Egy másik hölgy meztelenre vetkőzve hempergőzött fekete festékbe, majd egy fal mellett táncolva, a testével festette össze azt. Ezt már meg sem próbálták megmagyarázni. Mondtam, Chichester a kicsit különc művészek hazája J  A lehetőségek tárháza azonban végtelen, volt aki saját mini mozitermet készített filmes-rajzos munkája bemutatásához,  más bekötött, véres sérüléseket mutatott be szobrok formájában. Az egész tárlatvezetést a kar egyik vezető tanára, Steve McDade tartotta. Hihetetlen beleéléssel beszélt minden művész munkájáról, így a bemutató lenyűgöző, ugyanakkor rendkívül megterhelő volt. Érdemes az egész galériát megnézni, vannak még bőven érdekességek.

A művészeti kar után útnak indultunk Southampton felé, a nem egész egy órás úton végig a napi tapasztalatokról, legfőképp a lenyűgöző kiállításról beszélve. Gyorsan lecuccoltunk a hotelszobáinkban, aztán egy laza sétával eljutottunk a The Dancing Man Brevery -be, ahol a University of Southampton képviselői vártak minket. Bemutatkozással, finom vacsorával, egy-két sörrel és egy informatív beszélgetéssel zártuk az estét.

Többre vagy kíváncsi Chichesterrel kapcsolatban? Érdekelnek a művészeti képzések? Ebben az esetben olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

Egy kedves észt kolleginám az év folyamán már többször is jelezte, hogy szeretne elcsalni egy kis fejtágító tréningre az Egyesült Királyságba. Jófej, megbízható lány, már régóta dolgozunk együtt és eddig még sosem csalódtam benne. A dolog valahogy mégis távolinak tűnt, az egésznek olyan „majd egyszer valamikor” - szaga volt. Valamikor decemberben viszont konkrét információkkal hívott fel: indulás egy hónapon belül, a Chichestert, a Southamptont, a South Walest, a Nottingham Trentet  és a Birmingham City University-t  fogjuk meglátogatni. Minden sulit bejárunk, megnézzük az épületeket és a felszereltséget, előadásokat hallgatunk az intézményről, órákra ülünk be, esetenként tartunk egy nagyobb sétát a városban is. Hogy teljes legyen az élmény, beszélünk helyi diákokkal is, illetve a legtöbb intézményben a diákmenzán reggelizünk vagy ebédelünk.

Elsőre majd’ kiugrottam a bőrömből, imádok új városokat és új embereket megismerni.  Na meg persze az ember tanul is valamit az ilyen túrákon, tulajdonképpen az sem árthat. :-)

Az első levél után hétről hétre potyogtak az információmorzsák: Londonból indulunk, reggel kilencre már a Stansted reptér előtt kell lenni, két autót bérlünk, összesen kilencen megyünk, nyolc különböző európai országból. Aztán nagyjából két héttel az indulás előtt jött a résztvevők listája. Elolvastam, aztán még egyszer, végül harmadjára is. Az enyémet kivéve csupa-csupa női név. Rákérdeztem a túra szervezőjétől is, és megerősítette a félelmem: összesen nyolc, huszonegy és ötven közti nővel leszek összezárva hat napon keresztül. Félreértés ne essék, imádom és becsülöm a nőket. De hogy egyetlen férfitársam sem lesz, akinek velem együtt gyűrött a ruhája, kócos a haja, és akivel együtt várhatom a végtelennek ígérkező pisiszüneteket, kicsit megijesztett.. No de milyen is lesz így az utazás?

Ha még a részletes beszámoló előtt többet szeretnél tudni az Egyesült Királyság felsőoktatásáról, olvasgasd a GYIK -et, a StudyGuide vagy a SCEDA oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

Előadásaink után általában egy nagyjából fél órás kérdezz-felelek szokott kialakulni, amely során a diákok és szülők felteszik az őket legjobban érintő kérdéseket. Teljesen természetes, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyerekének/magának, így gyakran megkérdezik azt is, hogy melyik a legjobb iskola.

Ennek a kapcsán mindig kicsit kínban vagyok, hiszen amilyen egyszerűnek hangzik a kérdés, olyan nehéz megválaszolni. Először is leírom a kutatással alátámasztható, hivatalos maszlagot, aztán azt is, hogy miért teljesen irreleváns a kérdés.

 A két legismertebb és leginkább megbízhatónak tartott felsőoktatási rangsor a Times Higher Education, valamit a QS Top University rankings. Ezek a rangsorok a publikált cikkeket, kutatási eredményeket, ipari bevételeket, nemzetközi fókuszt és tanítási módszertant figyelembe véve állítanak fel egy listát a világ iskoláiról. Ha az intézmények átlaghelyezését vesszük alapul (összeadjuk az említett oldalakon elért helyezéseiket, majd osztjuk kettővel), könnyen megkaphatjuk, hogy a világ legjobb egyeteme a Harvard. Valószínűleg nem is teljesen elrugaszkodott vélekedés ez, hiszen itt végzett Obama, Kennedy, de például Natalie Portman vagy Mark Zuckerberg is.

Az általunk képviselt intézmények közül a legjobb helyezést az Erasmus University Rotterdam érte el a maga 81. helyével, őt szorosan követi a University of Southampton a 113. pozícióval, utánuk pedig az Aarhus University a 124., a Vrije Universiteit Amsterdam pedig a 153. hellyel következik. Viszonyításképpen elmondható, hogy a legjobban rangsorolt magyarországi egyetem a Szegedi Tudományegyetem, amely a QS szerint az 551. és 600. hely között áll holtversenyben. A Times Higher Education 400-as listáján magyar iskola nem szerepel.

 És akkor miért is irreleváns ez az egész?

Egy részről azért, mert ezek a rangsorok sem adnak pontos képet az iskoláról. A Times például híresen szereti kiemelni az Egyesült államok intézményeit, ami az alábbi ábrán jól látható.

Másrészt pedig azért, mert teljesen mindegy, milyen erős az egyetem, ha Te nem érzed jól magad benne. Érdekességképpen megnéztem az angol egyetemek diákelégedettség szerint rendezett rangsorát is. Ebben az első helyen egy másik szerződött partnerünk, a Coventry University szerepel. És hogy hányadik ebben az összeállításban a már említett Southampton? A hetvenedik. Jól látszik, hogy az egyetemek tudományos helyezése és a diákok elégedettsége között nincsen összefüggés. Hogy még nagyobb legyen a zűrzavar, a magas diákelégedettségi arány sem jelenti azt, hogy Te, mint individuum jól fogod érezni magad az adott intézményben.

Akkor milyen listáról tudhatom meg, hogy melyik a számomra megfelelő iskola?

Semmilyenről, ugyanis ez rengeteg tényezőtől függ: a jellemedtől, az elvárásaidtól, és sajnos az anyagi helyzetedtől is. Többek között ebben is próbálunk a segítségedre lenni: nyitottak vagyunk díjmentes személyes találkozókra, amiken megismerhetünk Téged, céljaidat, vágyaidat, és ezek alapján tudunk megfelelő iskolát javasolni.

Ha többet szeretnél megtudni a külföldi egyetemekről, olvasgasd a GYIK -et, a StudyGuide vagy a SCEDA oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton

így van ez a blogolással is. Az ember feje tele van információkkal, érdekességekkel, tudnivalókkal, mégsem tudja, hogyan is kezdhetné a történetet. Azt hiszem, legegyszerűbb lesz, ha röviden bemutatkozom. Kovács Márton vagyok, 24 éves. Szeretem a szép órákat, a különleges autókat, ételeket és italokat, enyhe kütyübuzériában szenvedek. Imádom a munkám: résztulajdonosként, valamint tanácsadóként tevékenykedem az ország egyik legnagyobb portfólióval rendelkező felsőoktatási ügynökségénél, a StudyGuide-nál. Az itt elért sikerekről, kudarcokról, tapasztalatokról fog szólni ez a blog. Na meg persze egy kicsit a kollégákról és rólam is.

Az egész történet nagyjából 4 éve kezdődött: két cimborám, Feri és Marci kevés információval, de annál nagyobb lelkesedéssel elindultak, hogy meghódítsák világot, és a dániai Aalborgban kezdjék meg a felsőoktatásukat a University College of Northern Denmark-on. A kezdet számukra is nehéz volt: mivel segítséget nem kaptak, a tanulás mellett mindent maguknak kellett kijárniuk. Heteken keresztül szenvedtek a hivatalos ügyek elintézésével, és biztosított szállásuk nem lévén, több mint egy hónapig éltek egy nagyjából 12 négyzetméteres mobile home-ban. Négyen. A közös fürdő és wc az udvaron, egy külön épületben állt, ami a Bahamákon akár mókás is lehet, de Dániában, 10 fok alatti hőmérsékletben, szinte folyamatos, erős szélben annyira azért nem jó vicc.

A lelkesedés végül minden akadályt legyőzött, Feri pár hónappal később mosolyogva, az iskola nagyköveteként tért haza és számolt be az élményeiről, tavaszi látogatása alkalmával pedig már arról mesélt, hogy az intézmény még több diákot szeretne Magyarországról, ő pedig vállalkozást alapítana erre. Rengeteg meló, hatalmas bizonytalanság, az első két évben garantáltan semmi fizetés. Természetesen muszáj volt belevágnom.

Az alapkoncepció egyszerű volt: Marci (akivel a vezetéknevünk is egyezik, ez is megér majd egy külön postot) felel az intézményi kapcsolatokért, Feri a marketingért, én pedig az értékesítésért. Ez a valóságban annyit tesz, hogy igyekszem folyamatosan tanulni a partnerintézményeinkről, időnként ellátogatok hozzájuk, rendszeresen előadásokat tartok magyarországi iskolákban, rendezvényeken, valamint díjmentes, személyes konzultációkat tartok az érdeklődő diákoknak. A dolog lényege, hogy minél többet tudjunk segíteni a külföldi felsőoktatásra készülőknek.

A kezdeti egy iskola után két évvel már hat, nem sokkal később pedig – egy nemzetközi megállapodás keretein belül – több mint ötven iskolával álltunk kapcsolatban, jelenleg nagyjából 5000 képzést promotálva. Természetesen nem ismerek minden képzést, ahogyan személyesen (még) nem is látogattam meg az összes partnerintézményt, így elsősorban azokról beszélek a diákoknak, amelyikekről személyes tapasztalatom is van. Ha más helyszínekhez ragaszkodtok, én is segítséget kérek egy kollégától, aki már járt a területen. Mindenben tehát nem tudok segíteni, de sok mindenben igen. Hogy megtudd, pontosan miben, olvasgasd a GYIK menüpontot!

Nemsokára egy izgalmasabb témával jelentkeztem, addig is olvasgasd a GYIK -et, a StudyGuide vagy a SCEDA oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton