Southampton több szempontból is érdekes város: egy részről az Egyesült Királyság legmelegebb városa, Európa hajózási fővárosa, a Titanic szülőhazája, ráadásul a két egyetemén összesen 40 ezer diák tanul. Ezek az iskolák a gyakorlati fókuszú Southampton Solent University, illetve az általunk meglátogatott, akadémiai típusú képzést nyújtó University of Southampton.

Maga a suli egy kutatóegyetem, a világ 80. legjobb iskolája (24.000 rangsorolt egyetemből ez azért igen szép eredmény), az Egyesült Királyságon belül pedig a 16. helyet foglalja el. Abszolút elitiskola, csak és kizárólag a legjobbak részére. Tanáraik közül kiemelkedően híres Dr. Tim Berners-Lee, a http protokoll és úgy általában az internet feltalálója, legismertebb diákjaik között pedig ott van Adrian Newey, a Red Bull Racing Formula-1 istálló főmérnöke; Stephen Payne, a világ legnagyobb utasszállító hajója, a Queen Mary II építésének vezető mérnöke; George Buckley, a 3M nevű, 30 milliárd dollár feletti értékű cég elnöke, valamint több híres televíziós személyiség is. Az egész intézmény hangulatáról az alábbi videó árulkodik a legjobban: 

Az iskolának összesen 7 kampusza van, ezek nagy része Southamptonban található, de egy kihelyezett Malajziai tagintézménnyel is rendelkeznek. Minden diákjuknak garantálnak szállást és segítőt (tutort) is, de a kollégiumi elhelyezés itt is roppant drága: ugyan magában foglalja a bérletet az egyetemi buszra és az iskola konditermeibe is, de heti 77 és 170 angol font között van. Az alsó ár 6-8 fős szobákban történő elhelyezést jelent, míg a csúcsszoba ugyan saját konyhás és fürdős, de nagy luxusra itt sem kell számítani. Az Egyesült Királyság többi városához hasonlóan itt is jóval érdemesebb magánszemélyektől szállást bérelni, ez a megoldás sokkal olcsóbb. Az egyetemnek hatalmas, gyönyörű parkja van, és nyilván a felszereltségére sem lehet panasz. A tanárok állítása szerint egyszerűen nem tudnak olyat kérni az intézménytől, amit ne kapnának meg. Ha több, mint egymilliárd forintos szuperszámítógépre van szükség a hallgatók behatóbb oktatására, meglesz (van, Európán belül az egyik leggyorsabb). Ha új mérőberendezésekre az egyetem saját szélkamrájában, úgyszintén. Ez a hozzáállás uralkodik a diákokkal kapcsolatban is, így lett az iskolának a 200 közössége és 80 sportklubja mellé saját mozija. Nem, nem egy 30 fős projektoros kis terem, hanem egy orbitális, csilli-villi multiplex. Íme egy kép az előteréről: 

Az oktatás kapcsán előadásokat hallgattunk meg a pszichológia, biológia, kriminológia, nemzetközi kapcsolatok, modern nyelvek és a filmtudomány szakról.  Mindegyik képzés teljesen elméleti (tehát alkalmazott pszichológia sincs), a diákok leginkább kutatókká válnak a programok elvégzése után. Például olyan gyógyszerfejlesztőkké, akik vezető rákkutatási projektekbe kapcsolódhatnak be. Ez pedig azt jelenti, hogy sok-sok statisztikai kimutatást kell készíteni, tehát nagyon erős matematikai alapokra van szükség. Igen, filmtudományon is, kriminológián is. Sajnálom. :-)

Ez alól az egyedüli kivételt talán a Modern Languages szak jelenti. Ide a felvétel minimális elvárásai közé tartozik két idegen nyelv minimum B2-szintű ismerete, a 3 éves bachelor szak elvégzéséhez pedig összesen 3, C2-es nyelvvizsga a minimális követelmény. Egy egy éves mesterképzés elvégzése után külön lehet szakosodni tanításra, illetve tolmácsolásra is. Rettenetesen keménynek hangzik, de ennyi felsőfokú nyelvvizsgával és egy Southamptoni diplomával elég szép fizetésekre lehet számítani. Apropó, fizetések: a Southamptonon végző diákok első munkahelyi átlagfizetése 26,000 angol font.

Ezt a szép átlagot leginkább a mérnöki karon végzett diákok húzzák fel. A sulinak alapvetően nagy hagyományai vannak ebből a szempontból, például a Spitfire vadászgépet is itt fejlesztették. Az elmélet ugyan itt is kulcsszerepet játszik, de a 4 éves képzések 3. évében a hallgatóknak egy egyéni projekttel kell megfelelniük, a 4.ben pedig egy csoportossal. Hogy mi is lehet egy ilyen csoportos projekt? Például ez: 

A világ jelenlegi leggyorsabb gőzhajtású autója. De ezen kívül terveztek már teljes gátakat, repülőgéphajtóművet, vízerőművet is. A kutatáshoz az iskola minden eszközt biztosít, ha jó a projekt, akár még tőkét is.

A legnépszerűbb szakok közé tartozik a számítástechnika is. Ide átlagosan évi 1000 diák jelentkezik, közülük a 140 legjobbat veszik fel. Komoly kutatásokat folytatnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is, illetve az informatikusok gyakran dolgoznak együtt a robotikát tanulókkal. Az oktatás ugyan kemény, de a szabályozás laza, enni-inni teljesen nyugodtan lehet az informatikai laborokon belül. Mikor erre meglepődve rákérdeztem, a prof elmosolyodva közölte, hogy a „laborokban történő étkezés miatt elromló évi 3-4 billentyűzet költsége a program költségvetéséhez mérten elhanyagolható”. Hát igen, valószínűleg nem az az évi 30 font fogja tönkrevágni az iskolát. További lényegtelen ámde érdekes infó: az iskola területén nagyságrendileg 2200, minden diák által használható számítógép működik.

És akkor most jöhet a feketeleves, a bekerülési esélyek. Mint azt már korábban is írtam, hatalmas a túljelentkezés az intézménybe, és csak a legjobbaknak van esélyük. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a minimális elvárás 2 emelt szintű ötös érettségi, mellé szaktól függően másik 2 vagy 3 ötös középszintű érettségi. És ez nem elég, e mellé a legtöbb szakon kérnek motivációs levelet, esszét, illetve bevett szokás a diákok meginterjúztatása is. Mesterszakon a beugró szaktól függően egy cum laude, vagy summa cum laude diploma. Nem könnyű.

Hét teljes órányi angol nyelvű tájékoztatás után zsongó fejjel indultunk el az autóinkhoz, hogy Treforest felé vegyük az irányt. A három órás út elején a közben összeszokott társasággal viccelődtünk, beszélgettünk, bugyuta slágereket énekelgettünk, időnként próbáltuk összehasonlítani az eddigiekben látott két, teljeséggel összehasonlíthatatlan intézményt. Amint áthaladtunk a Severn folyón, mindenkinek megváltozott a hangulata. Láttuk, hogy ez már Wales, és hogy itt valami teljesen más, mint Angliában. A folyó erdős, sziklás partja mindenkit felvillanyozott, és ámulatba estünk az ország vad, gyönyörű növényzetén. Egészen furcsa, hogy két szomszédos tagország hogyan tud ennyire különbözni. A látványtól rögtön Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes: A sátán kutyája című művének a tájleírása jutott eszembe. Aztán rágugliztam és kiderült, hogy az nem is Walesben játszódik. Francba. Viszont légvonalban alig van tőle 80 kilométerre délre, így valószínűleg ez a nyugati part jellegzetessége.

Treforest egy apró falu Cardifftól alig fél órás vonatútra. Magát az egyetemet rövid keresgélés után megtaláltuk, a főkapu előtt épp egy mókus szaladt el amikor bementünk.  A szobáinkat itt is hamar megkaptuk (kollégiumi szobákban aludtunk, bővebb beszámoló a következő cikkben!), aztán elindultunk a kötelező protokolláris vacsoránkra.

Southamptonban szeretnél tanulni? Kíváncsi vagy milyen képzéseik vannak az említetteken felül? Ebben az esetben olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton