Nem tagadjuk: a külföldi felsőoktatás számtalan esetben anyagi kérdés is. Pontosan ezért összeszedtük a legnépszerűbb célországok tandíjait, támogatásait és ösztöndíjlehetőségeit is, hogy mindezekről egy helyen tájékozódhass.

• Hollandia

A kerékpárosok mekkájaként is ismert ország felsőoktatása nem mondható drágának. Tandíjuk az Európai Unió diákjai számára évi 2087 EUR, ráadásul ez is igen kedvező diákhitellel, az úgynevezett  Collegegeldkrediet –tel finanszírozható.  Ennek feltétele a kurzus kezdetekor 30 év alatti életkor, illetve a holland bankszámla (így megigényléséhez már az országban kell tartózkodni), és 12 egyenlő részletben fizeti az éves tandíjat. Ezt a finanszírozási formát igen ritka esetben javasoljuk, hiszen kamata hiába 0% a cikk írásának pillanatában, ez sajnos bármikor megváltozhat. A törlesztés a diploma kézhezvételét történő két éven belül kezdődik el.

Amennyiben havonta minimum 56 órát dolgozol, úgy maximum havi 378 EUR ösztöndíjat is kaphatsz, ennek pontos összege viszont a családi összbevételedtől (szüleid keresetétől) függ. Ennek a támogatásnak a neve STUFI.

• Dánia

A Hollandiához hasonlóan sík skandináv ország teljes tandíjmentességet kínál az ott tanuló diákok számára alap –és mesterképzésen egyaránt. Az itt tanuló diákoknak az intézmény felé így csak egy bizonyos regisztrációs díjat (100 és 300 EUR közt), valamint a tanszereik költségét (újonnan kb. 400 eur, de ennek a töredékéért is megvásárolható/letölthető) kell állniuk megélhetési költségeiken felül.

Az itt tanulók ezen felül jogosultak az úgynevezett SU támogatásra is, mely havi minimum 43 óra esetén fizetésüket még nagyságrendileg bruttó 5750 DKK (220,000 Ft) összeggel egészíti ki. Erről a támogatásról bővebben ITT értekeztünk.

• Nagy-Britannia

Angliában és Walesben az alapkézések tandíjának összege évi 9250 GBP, azaz nagyságrendileg 3,4 millió Ft. Ez az összeg elsőre ugyan riasztónak tűnhet, de a Brexit kimenetelétől függetlenül garantáltan elérhető diákhitel igénybevételével a terhek minimálisra csökkenthetők.

Amennyiben igénybe veszed ezt a finanszírozási forrást, úgy törlesztését csak és kizárólag abban az esetben kell elkezdened, ha a bruttó fizetésed meghaladja az Earnings Treshold –ban található jövedelmet. Ez jelen pillanatban Magyarországra évi 11,600 GBP (nagyságrendileg 4.2 millió Ft), az Egyesült Királyságra vetítve pedig 25,000 GBP (nagyságrendileg 9 millió Ft). Amennyiben a kereseted nem éri el ezt az összeget (Magyarországon havi bruttó 350,000 Ft), úgy a törlesztést nem kell megkezdened. Amennyiben a fizetésed meghaladja ezt az összeget, úgy az e feletti jövedelemrész 9%-ával kell törlesztened. Bruttó 450 ezres fizetés mellett ez havi 9,000 Ft-ot jelent. A hitel maximálisan 30 éves futamidővel rendelkezik, amennyiben ez idő alatt nem törlesztetted le a tartozásod, úgy azt eltörlik.

A mesterképzések hitele nagyon hasonlóan működik, ott viszont egy fix, 10,000 GBP körüli, szabadon felhasználható összeget vehetsz fel, a visszatörlesztés pedig a fizetési határ feletti összeg 6%-a.

Szerencsére ösztöndíjak is elérhetők, ezeket a legtöbb esetben korábbi teljesítményre (érettségi átlagra vagy diplomaátlagra) alapozva adják, összegük az esetek többségében 1000 és 3000 GBP közötti. Az élsportot úgyszintén jutalmazzák, ennek összege viszont intézménytől és sportágtól függően erősen eltérő lehet.

Valamit kihagytunk? Pontosabb kérdésed lenne? Látogasd meg weboldalunkat, vagy gyere el egy díjmentes személyes konzultációra!

Üdvözlettel,

A StudyGuide csapata

 "A Brexit nemzetközileg elterjedt rövidítés az Egyesült Királyság tervezett kilépésére az Európai Unióból.^[1] Két angol szó összevonása: British (magyarul 'brit') + exit ('távozás', 'kijárat').

A kilépést elhatározó 2016 júniusi népszavazást követően a brit kormány 2017. március 29-én indította el a kilépési tárgyalásokat, a maastrichti szerződés 50. cikkelye alapján.^[2] " (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Brexit)

Fontos megjegyezni, hogy maga a kilépés még nem történt meg, arra várhatóan 2019-ben kerül sor. Azonban a távozás megszavazása is sokakat meglepett: a lépés hatására mind a népszavazást követelő UKIP párt feje, Nigel Farage, mind pedig az azt kiíró David Cameron miniszterelnök lemondott tisztségéről. Ez a megkérdőjelezhető politikai döntés a mai napig teljes bizonytalanságban tartja a brit lakosokat, az országban székelő vállalkozásokat, és természetesen a Nagy-Britanniába igyekvő diákokat is. Természetesen ez a bejegyzés elsősorban róluk szól.

 Ami teljesen bizonyos, hogy a 2017-es és 2018-as évben kezdő diákoknak nincs okuk aggodalomra: a kormány ígéretet tett a diákhitel fenntartására,
(https://www.gov.uk/government/news/government-confirms-funding-for-eu-students-for-2018-to-2019) ami azt jelenti, hogy az érintett diákok nem csak az adott tanévben, hanem a képzés elvégzéséig biztosan megkaphatják a brit diákhitelt. 

Tekintettel a 9,250 GBP/év tandíjra, ez hatalmas könnyebbséget jelent.

Mi történik a Brexit után?

Sajnos sokat még most sem lehet tudni a kilépés utáni évekről. Számos partnerünk jelezte, hogy az Európai Unió fontos piac számukra, így igyekeznek megtartani egy jelenlegihez hasonló, kedvező finanszírozási formát, de ennek a részleteiről nem kaptunk információt. A személyes véleményem az, hogy a következő tanév után a lehetőségek várhatóan drasztikusan csökkennek.

Nagy-Britannia mindig is kiemelkedő szerepet töltött be a világ felsőoktatásában, ráadásul az intézmények összvagyona és lobbiképessége is hatalmas, így valamiféle mód mindenképpen maradni fog a külföldi tanulmányok kedvezményes folytatására. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, az ösztöndíjak fognak leginkább szaporodni. Hiába az ígéret a kedvező hitellehetőségek felkutatásáról, a jelenlegi finanszírozás olyannyira kedvezményes, hogy azt állami támogatás nélkül megközelíteni is lehetetlen.

De akkor több lesz az ösztöndíj, ez tök jó! Vagy mégsem?

Az ösztöndíj nem minden esetben jelenti azt, hogy ingyen lehet tanulni. Még azt sem feltétlenül, hogy kedvezményesen. El tudok képzelni egy olyan új ösztöndíjformát is, amiben a teljes tandíjat vissza kell fizetni, de a jelenlegi hitelhez hasonlóan kedvezményes formában. 

A részleges vagy teljes finanszírozást jelentő ösztöndíjak sem oldanak meg minden problémát: ezeket természetesen pályázat útján lehet majd elérni, és csak a legjobb pályázók kaphatják meg őket. Ez egy olyan kiélezett versenyhez vezethet, amiben egy középszerű intézménybe történő bekerüléshez is kitűnőhöz közeli átlag, esetleg országos versenyeredmény lehet szükséges. Ez sok, a középiskolai oktatásban nem feltétlenül remekelő diákot visszatarthat, de a kitűnő diákok is kisebb eséllyel, rosszabb lehetőségekkel jelentkezhetnek várhatóan a kilépést követően.

A jövő tehát nem túl fényes, bár remélem, oktalanul vagyok borúlátó. A javaslatom mindenesetre az, hogy akinek lehetősége van, menjen biztosra, és még az idén jelentkezzen!

Ha szeretnéd ezt megtenni, olvasgasd a StudyGuide oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy keress telefonon a +36-30-510-98-04 számon!

Üdv,

Kovács Márton