Előadásaink után általában egy nagyjából fél órás kérdezz-felelek szokott kialakulni, amely során a diákok és szülők felteszik az őket legjobban érintő kérdéseket. Teljesen természetes, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyerekének/magának, így gyakran megkérdezik azt is, hogy melyik a legjobb iskola.
Ennek a kapcsán mindig kicsit kínban vagyok, hiszen amilyen egyszerűnek hangzik a kérdés, olyan nehéz megválaszolni. Először is leírom a kutatással alátámasztható, hivatalos maszlagot, aztán azt is, hogy miért teljesen irreleváns a kérdés.
A két legismertebb és leginkább megbízhatónak tartott felsőoktatási rangsor a Times Higher Education, valamit a QS Top University rankings. Ezek a rangsorok a publikált cikkeket, kutatási eredményeket, ipari bevételeket, nemzetközi fókuszt és tanítási módszertant figyelembe véve állítanak fel egy listát a világ iskoláiról. Ha az intézmények átlaghelyezését vesszük alapul (összeadjuk az említett oldalakon elért helyezéseiket, majd osztjuk kettővel), könnyen megkaphatjuk, hogy a világ legjobb egyeteme a Harvard. Valószínűleg nem is teljesen elrugaszkodott vélekedés ez, hiszen itt végzett Obama, Kennedy, de például Natalie Portman vagy Mark Zuckerberg is.
Az általunk képviselt intézmények közül a legjobb helyezést az Erasmus University Rotterdam érte el a maga 81. helyével, őt szorosan követi a University of Southampton a 113. pozícióval, utánuk pedig az Aarhus University a 124., a Vrije Universiteit Amsterdam pedig a 153. hellyel következik. Viszonyításképpen elmondható, hogy a legjobban rangsorolt magyarországi egyetem a Szegedi Tudományegyetem, amely a QS szerint az 551. és 600. hely között áll holtversenyben. A Times Higher Education 400-as listáján magyar iskola nem szerepel.
És akkor miért is irreleváns ez az egész?
Egy részről azért, mert ezek a rangsorok sem adnak pontos képet az iskoláról. A Times például híresen szereti kiemelni az Egyesült államok intézményeit, ami az alábbi ábrán jól látható.
Másrészt pedig azért, mert teljesen mindegy, milyen erős az egyetem, ha Te nem érzed jól magad benne. Érdekességképpen megnéztem az angol egyetemek diákelégedettség szerint rendezett rangsorát is. Ebben az első helyen egy másik szerződött partnerünk, a Coventry University szerepel. És hogy hányadik ebben az összeállításban a már említett Southampton? A hetvenedik. Jól látszik, hogy az egyetemek tudományos helyezése és a diákok elégedettsége között nincsen összefüggés. Hogy még nagyobb legyen a zűrzavar, a magas diákelégedettségi arány sem jelenti azt, hogy Te, mint individuum jól fogod érezni magad az adott intézményben.
Akkor milyen listáról tudhatom meg, hogy melyik a számomra megfelelő iskola?
Semmilyenről, ugyanis ez rengeteg tényezőtől függ: a jellemedtől, az elvárásaidtól, és sajnos az anyagi helyzetedtől is. Többek között ebben is próbálunk a segítségedre lenni: nyitottak vagyunk díjmentes személyes találkozókra, amiken megismerhetünk Téged, céljaidat, vágyaidat, és ezek alapján tudunk megfelelő iskolát javasolni.
Ha többet szeretnél megtudni a külföldi egyetemekről, olvasgasd a GYIK -et, a StudyGuide vagy a SCEDA oldalát, írj e-mailt az info@studyguide.eu címre, avagy egyeztess velem időpontot személyes konzultációra a +36-30-510-98-04 számon!
Üdv,
Kovács Márton
